Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés : Agnostos Theos

zen lehet összhangzásba hozni egyéniségével, mert egyrészt talált volna szellemi kincsesházában más alkalmas kiinduló pontot is,, másrészt az athéniékkel való vitatkozásaira támaszkodva, jól kellett tudnia, hogy hamis adattal esetleg lehetetlenné teszi beszédét. Holott az, hogy nem is véve figyelembe azt, hogy profán idézetet is használ, az erős logikával felépített beszéd azt a hatást kelti

r hogy készült beszédjére vagy legalább is átgondolta, a mit mondani akart. Ismerte a philosophiai irányoknak szóban forgó két nemét, alapjukban támadja meg őket, a melynek megingása esetén romba dől egész rendszerük. Az egy isten gondolata nem volt ismeretlen az athéni nép előtt; hogy mást ne is említsünk, Platon munkáiban nem egyszer megcsendül, de magának Zeusnak főistenné, az emberek és istenek atyjává tétele is ezt az eszmét szolgálja. A hellenistíkus kor vallási rationalizmusa is azt tanítja, hogy az olympiai istenek vagy egyes eszméknek megszemélyesítői vagy pedig az egy istenség különböző tulajdonságai. Az Ap. Csel. 17, 17. szerint pedig az apostol a zsinagógában zsidókkal vitatkozott Athénben,

1 tehát voltak ott az egy Istent imádó zsidók is. A vallási dolgokban oly nagy mértékben kíváncsi athéni nép megtudhatott egyet-mást erről az istenről, a nélkül, hogy módjában lett volna közelebbről megismerni. Emlékezzünk még vissza arra is, hogy Lydos a zsidók istenét «yvcDoxoçnak mondja, hogy az ayvwaxoç a gnózis legrégibb képzeteinek egyike, hogy a zsidók nem szokták vallási dolgaikat másnak föltárni, sőt az isten nevét sem volt szabad kimondani. Nem mondható-e szinte természetesnek, hogy az idegen, külföldi isteneket oly gyorsan átvevő és meghonosító athenieknél ez kész talajt teremtett, a melyből az à'yvwcrxoç ^sôç nőtt ki,

2 a termékenyítő erőt pedig hozzá a kor hangulata adta meg. Wide

3 ugyanis így jellemzi a hellenisztikus kort: «A hellenisztikus kor az áthagyományozott vallásossággal szemben skeptikus, de nem vallástalan, hanem inkább a 1 A zsidóknak Görögországban való tartózkodására és letelepedésére L Schürer : Geschichte des jüdischen Volkes 1898

3. III. iJ6. 1. Delphoiban már a Kr. e. II, sz.-ba tartozó feliratot találtak, a mely két zsidó rabszolga felszabadításáról szól. 2 E gondolatot engedi sejteni Brunner, Paulus in Athen, Wien, 1876

3. 136—7. 11. 3 Gercke-Norden II. 213.1. v. ö. még Heinisch, Griechentum und Judentum 1908. 36—7. 11. és bőven kifejtve Gruppe, Griechische Mythologie und Religionsgeschichte. München 1906., 1458. és köv.