Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

tényeket puszta ürügyül használta arra, hogy a nép elkeseredését a tűzvész miatt magáról mások ellen fordítsa. S hogy erre épen a keresztényeket szemelte ki, az nem lehet előttünk valami különös, ha meggondoljuk, mily elfogultsággal s balitéletekkel volt telítve az akkori görög-római világ a kereszténység ellen. Gondoljunk csak Cicero egy ismert helyére (Oratio pro Flacco 28. §), a hol a zsidó vallás barbár babonának van bélyegezve ; vagy Horatius íitymálásaira (credat Judaeus Apella), sőt gúnyos szólásaira (visne curtis Judaeis oppedere ? a fecsegőre írt satirában), vagy Seneca mondására, mely tűrhetetlennek hirdeti már a zsidóság befészkelődését és elhatalmasodását birodalomszerte, úgyhogy legyőzött létökre már ők szabnak törvényeket hódítóiknak;

1 vagy a már igazi antisemita íróra, Juvenalisra (XIV. 95. s köv.), sőt a sibyllajóslatok egy helyére (III, 271. s köv.), nem is szólva Trogua-Justínus és Rutilius Namatianus kifakadásairól.

2 De maga Tacitus is egész nyíltan kifejezi ellenök való gyűlöletét a zsidó fölkelésről szóló, hires tudósításában (Hist. V, 5.) : «Apud ipsos fides obstinata, misericordia in promptu, sed adversus omnes gentes hostile odium; proiectissima ad libidinem gens — inter se nihil illicitiim ; transgressi in morem idem usurpant, nec quicquam prius imbuuntur quam contemnere deos, exuere patriam, parentes liberos fratres vilia habere».

3 1 «De superstitione» ez. dialógusában, melyből Szent Ágoston tartott fenn számunkra több részletet «De civitate Dei» cz. művében, így a következő nyilatkozatot is : Usque eo sceleratissimae gentis consuetudo convaluit, ut per omnes iam terras recepta sit; victi victoribus leges dederunt. 3 V. ö. Stähelin : Der Antisemitismus Altertums in seiner Entstehung u. Entwickelung. Basel, 1905. Olv. hozzá a Berliner Philol. Wochenschrift 1907. 37. sz. bírálatát. Egyébként a római törvények nagyon türelmesek voltak irányukban, ellenben a közhangulat s a társadalmi rétegek voltak ellenök dühödve. Megjegyezzük végül, hogy az «antisemita» szó Lagarde Pál orientalista alkotta szó 1870-ből. V. ö. még Holtzmann Christus-át (Quelle-Meyer, Leipz.), a hol a zsidók kedvelői (Caesar, Augustus) s megvetői egyaránt felsorolvák ; egyébként pedig ez a könyv a bibliai hyperkritikának (Jézus életére nézve) hátborzongató példaképe. 3 Egymás közt makacs összetartást és tevékeny irgalmasságot, de más nemzettel szemben ellenséges gyűlöletet táplálnak. Testi élvezetek dolgában ez a legfajtalanabb nemzet — maguk közt semmi sem tilos. (Körülmetéltetik magukat s) a hozzájok áttértek ugyanezt teszik és semmit sem tanulnak el tőlök hamarább, mint előbbi isteneiket megvetni, hazájokat megtagadni, szülőiket, gyermekeiket, testvéreiket semmire se becsülni. (Csiky K. fordítása némi változtatással. II. 217. 1.)