Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin : A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál

közvéleményt, mely a tűzvészt parancsból keletkezettnek hitte.) S most következik a föntebbi szöveg: «Hogy tehát Nero a híresztelésnek véget vessen, tettesekül odaállította s válogatott kínzásokkal illette azokat az embereket, a kiket a köznép gonoszságuk miatt gyűlölt és keresztényeknek nevezett. Az, a kitől nevöket vették, Krisztus, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus helytartó (Csikynél: tiszttartó) által halállal fenyíttetett, de a pillanatra elfojtott átkos babona újra előtört nemcsak Judaeában, a kárhozat eredő helyén, hanem szerte a fővárosban is, a hová mindenünnen mindenféle szörnyű és undok nyavalya összefoly és követőre talál. Midőn tehát az első bebörtönzöttek vallottak, azután vallomásaikból roppant sokaságra bizonyult be nem épen a gyújtogatás bűntette ugyan, hanem az emberi nem ellen táplált gyülöletök. Halálkínjaikból még gúnyt is űzött a közönség úgy, hogy vadállatok bőrébe varrva kutyákkal tépették szét vagy keresztre feszítették vagy napszállatkor fáklya gyanánt éjjeli világításra gyújtották meg őket. Kertjeit engedte át Nero e látványosság czéljára és circusi játékot rendezett,

1 melyeknél kocsisjelmezbe öltözve vegyült a nép közé vagy állott a versenykocsin.

2 Mindezek következtében a különben bűnös és a legmesszebb menő példás fenyítést is megérdemelt keresztények iránt szánalom ébredt a szivekben, mintha nem is a közjó érdekében, hanem egy ember vérszomja miatt kellene meghalniok.» Ez a tudósítás világosan mutatja, hogy az első keresztényüldözés nem vallási okokból keletkezett, hanem egyszerűen azért, mert Nero a gyújtogatás vádját el akarta magáról hárítani s rájok tolni, vagyis a keresztényeket tenni bűnbakokká; szintúgy az is világos, hogy maga Tacitus és a Neró-féle kegyetlenségeknek többi szemés fültanúi meg voltak róla győződve, hogy a császár a keresz1 Csiky K. fordításában közli e helyet a Mika-féle történelmi olv.-könyv is (III. rész, 170—1. 11.). A legtöbb elbeszélés erről a korról abban a hibában leledzik, hogy Nero circusát egynek veszi a később (a Flaviusok alatt) épült Colosseummal vagy amphitheatrum Flaviummal, holott Nero circusa és parkja a mai szent Péter-templom és Vatikán terén volt. Az egyház tehát csakis a hagyományt követte, mikor már a régi szent Péter-templomot az apostolfejedelem martyriumának szinhelyére építette. Martyrium latinul = confessio, innen ma is Rómában a vértanuk sirja fölé emelt főoltárok neve: confessio. 3 Nero későbben még nagyobb esztelenségekre vetemedett ; azért akadtak olyanok, a kik a Iulius-Claudius-dynastiában öröklékeny terheltséget vesznek föl. (V. ö. Wiedenmeister, Caesarenwachsinn d. Iul.-Claud. Imperatoreníamilie, Hannov, 1875.)