Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1913-1914-iki tanévre
Dr. Várkonyi Hildebrand : Az intuitio a régi és az új philosophiában
Világítsuk meg ezt az ellentétet azáltal, hogy a subjectivot szembehelyezzük igazi ellentétével, az objectivval s látni fogjuk, hogy a subjectiv és objectiv képzetsorok közé egy harmadik fajta szúrható: ez a személyi, vagy másként typïkus. Benedetto Croce épen azt a módját nevezi az ismerésnek az intuitio nevén, melyben a szemlélés módja s ennek következtében a tárgy is erősen individuálissá lesz. A személyiben (typikusban) van tehát valami tárgyi elem, van benne általános, hiszen minden ismerésben kell universalenak lennie ; csakhogy ez az általános különös, concrét formát ölt; sem nem singularis, tehát nem subjectiv, sem nem tisztára általános. Braun és Simmel szerint tehát az intuitio nem más, mint a tárgyinak, a szaktudományosai! szükségképinek tükröződése valamely alanyban ; attitude a világgal szemben, melyet alanyi és tárgyi összetevők egyaránt meghatároznak s a mi értékes ismerést nyújt. Főereje az ily világszemléletnek abban áll ama, hogy nem tükrözése akar lenni a világnak, hanem jelentése ; a szétszórt, a szaktudományokból töredékesen magyarázott létet egységbe foglalja, egy elvből vezeti le. Ez az egységesítő ösztöne gondolkozásunknak: az intuitiv világnézet-elemeknek végső magyarázata. «Als dunkles, ahnendes Gefühl ist die grundlegende Einheit (der Welt) stets in der Menschheit lebendig gewesen : alle Mystik sucht diese Einheit im Erlebnis zu erfassen.» (Braun, Philosophie des Schaffens. 25. 1.). Tagadhatatlan, hogy ebben az elméletben, mely nagy határozottsággal mutat rá gondolatvilágunk psychologiai kiindulópontjaira, csakugyan van igazság. Nagyon világos előttünk, hogy a philosophia története csakugyan typusokat mutat fel, a gondolatkialakulás elütő rendszereit s a typikus világnézetekben mindig együtt van a tárgyi igazság valami magva (spiritualismus, materialismus, monismus, Pluralismus), meg a bölcselő eleven, érző egyénisége. Azért ajánlja Eveken, hogy a «gondolatrendszerek» (Denksysteme) nevét «életrendszerekkel» (Lebenssysteme) cseréljük fel. 1 A nehézség nem is az ismeretfejlődés alanyi elemeinek elismerésében s hang1 Eucken bölcseleti rendszere az élet gazdagságát s elsőségét vitatja az egyoldalú ismerőmunka felett. A philosophiát, cíZclZ cL világnézetet ne keressük egyoldalú theoretikus vagy praktikus rendszerekben, ezek csak a világnak egy darabját adják nekünk ; keressük inkább egy életfolyamat egészében, mely a részleteket egységbe foglalja s a töredékek helyett egészet ad. Ezt az egészet adni a philosophia feladata. (Der Kampf um einen Geist, Lebensinhalt. H. kiadás. Leipzig 1907. 333. 1.)
