Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
féle nem katholikusok bármely nemzeti nyelven készítettek és különösen azok, melyeket a római pápáktól nem egyszer kárhoztatott biblikus társulatok terjesztenek, mivel ezekben az egyháznak az isteni könyvek kiadásaira vonatkozó üdvös törvényei teljesen mellőztetnek. Mindazonáltal ezek a fordítások azoknak,, kik theologiai vagy biblikus tanulmányokkal foglalkoznak, azon föltételek mellett, melyeket előbb (5. sz.) megszabtunk, meg vannak engedve. A törvény ezen egészen új pontban csak azon fordításokat említi, melyeket a nem katholikusok készítettek és így azt lehetne gondolni, hogy a katholikusoktól készített jegyzetes fordítások, melyeket protestánsok újra kiadtak, nem tilosak. És mégis azt kell mondani, hogy kivétel nélkül minden ilyen kiadás tilos, mivel, mint maga a törvény mondja, a nemkatholikusok nem tartják meg azon föltételeket, melyeket az egyház megszabott és a melyeket a törvény 7., 44. és 48. pontjai fölsorolnak. Hogy is lehetne biztos a katholikus olvasó, hogy a protestánsok a katholikus fordítást teljesen és hűen adták ki újra? Tehát akár maguk a nemkatholikusok fordították a Szentírást valamely élö nyelvre, akár a katbolikusoknak már jóváhagyott fordításait adják ki újra és terjesztik, különösen a biblikus társulatok, azoknak kivételével, kik theologiai vagy bibliai tanulmányokkal foglalkoznak (lásd 5. pont), senki más nem szerezheti meg, nem tarthatja meg és nem olvashatja ezen fordításokat. Valaki így okoskodhatnék: Magyar embernek nemzeti nyelve a magyar nyelv, a többi mind idegen nyelv. Ám én tudok idegen nyelvet is. Tehát, mivel a törvény a nemzeti nyelvű protestáns kiadásokat tiltja, idegen nyelven olvashatom a nem katholikusok bibliafordításait is. Csakhogy a törvény a nem katholikusoknak bármely nemzeti nyelven készült kiadásait tiltja, vagyis az összes élő nyelveken készült kiadásait és a nem katholikusok nemcsak a magyar nyelvi kiadásoknál nem teljesítik az egyháztól megkívánt föltételeket, hanem másoknál sem. IV. fejezet. Az erkölcstelen könyvekről. 9. Szigorúan tilosak azok a könyvek, melyek piszkos vagy erkölcstelen dolgokat tervszerűen (ex professo) tárgyalnak, elbeszélnek vagy tanítanak, mivel nemcsak a hitet kell védelembe venni, hanem az erkölcsösséget is, melyet az ilyen könyvek olvasása vajmi könnyen megront. Ez a pont szószerint egyezik a régi index 7. szabályával, de
