Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában
íme mennyire találkozhatnak ideáljaik megalkotásában! A PallasAthéna-cultus mennyire hasonlít más-más talajban is a kereszténykatholikus Mária-tisztelethez s mennyire egyezik a magyarok Pátronája iránt gyakorolt áhítatos cselekvényeinkkel ! ! Nem kölcsönvételt jelent ez, csupán a szivek rokonságát, az áhitat egyazon irányú epekedését azon ideálok iránt, melyek az egyes korszakok lelkét mindenha megillethetik, megtölthetik és átjárhatják, hahogy el van készítve számukra a talaj. A görögöknél 1 a szüzesség erénye még oly mértékben sem volt ideál, mint a rómaiaknál a Vesta-tiszteletben ; hisz a gyermekáldás nálok is ép oly kívánatos dolog vala a nőkre, mint a zsidóknál; de lám ők is vallották azt az elvet, hogy az érintetlenség az emberi természetnek teljességét, épségét és tökéletességét, nem pedig hiányosságát avagy fogyatkozását jelenti. Ez adhat önérzetet a nőnek, valamint méltóságot és tiszteletet azok előtt, a kik a nőben a nagytermészet emberi részének fenntartóját és folytatóját ismerik föl. Az igazi erényes nő nem koczkáztathatja épségét a világon senkiért és semmiért, csak ha megkapja érte a családban a neki járó helyet és becsülést, más szóval az anyai méltóság körét. Ilyen nőkért aztán érdemes egy egész nemzetnek magát áldozatul adni s tiszteletökben egyesülni !... íme ezt jelentette az athéniek védőasszonyának nemzeti cultusa ! A többször említettük vázaleletekröl is szerettünk volna beszámolni, mert a rajtok elömlő művészet szintén hirdeti azt a mélységes tiszteletet, mely a görögök lelkét általjárta Nagyasszonyuk iránt. Pedig vezetőnk, Pasteiner egyetemi professor úr, ott a hely szinén eléggé beavatott ezeknek a titkába is; azóta pedig Európa múzeumaiban még jobban megismerkedtünk a görög vázákkal, a melyeket csak bámulni lehet már nagy számuk miatt is, hát még nagy művésziségökért ! Innen érti meg az ember, hogy a régi Athénnek egy egész városrészét Kerameikosnak, fazekasok negyedének hitták, a honnan a panathénaei körmenet is kiindult s a hol az egyik Peisistratida meggyilkolása is történt. Azt a csodás művészetet pedig, mely rajtok szemlélhető, már úgyis olvashatni olyan 1 De azért a szüzesség erényét ők is nagyra tartották és számtalan class, hely idézhető Démosthcnésből, Platónból stb. ezen erény magasztalására férfiakban, nőkben egyaránt ; 1. Schmidt : Die Ethik der alten Griechen I., 124. r 273. 11. Berlin, 1882.
