Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

vékony lapra vannak ráhelyezve, más szóval egy hátsó lappal levágva, a melyen fönn, oldalvást a fejtől, két lyuk van, nyilván megerősítés czéljából. 1 Tekhnika tekintetében ezek a protomék állanak az álló és ülő alakok két főcsoportjához legközelebb. Csak­ugyan a legtöbb példánynak a feje az arczulat, a haj elrendezése és a fejdísz (széles koszorú) tekintetében a legszorosabb rokon­ságban van amazokkal. Nagy részöknek a feje 0'04—0'05 m. magas, de vannak fejek még nagyobb méretben (O'IO m. arczmagasságig), s egyik-másik gondos kidolgozás tekintetében valósággal kiemel­kedik a többi közül; egy példány különösen jó karban van s festése miatt is oly remek darab, hogy kiállja a versenyt az arkhaikus márványfejek bármelyikével, sőt a feszes és erősebben fejlett test­idomok alakításában bátran melléje állítható a Collignon-Thrámer 363. lapján látható márvány-szobornak. Ezen protomék mellé sora­koznak elég tekintélyes számban (valami 50) ugyanolyan tekhni­kájú mellszobrok, de azzal a különlegességgel, hogy fejdíszök fogas koszorúból áll, a levágott lap alsó sarkaihoz pedig kinyúló kezek vannak illesztve. Készítésök ideje azért aligha tér el amazokétól, legfölebb néhány darabé, a melyek erősen kifejlesztett fejalakításuk által valamivel utóbbi korra vallanak. Az első csoportbeli protoméktól a második csoportnak cse­kélyebb számú darabjai csak abban térnek el, hogy nem ráerősí­tésre, hanem zsinór segélyével való felakasztásra voltak szánva. T. i. a többnyire erősen előrehajtott fej vékony falazással akként van alkotva, hogy hátul nagy üreg támadt, melyet a hátsó fejrész töltött ki, sík-alakban formálva. Ez a síklap szolgált aztán támasz­tékul a felakasztáskor, vagy pedig egy-két lyukkal volt ellátva, a melyekbe zsinórt lehetett fűzni. Ezek a felaggatásra szánt protomék azonban nemcsak Athénben találhatók, hanem előfordulnak egyebütt is, pl. Boiótiában. nevezetesen Tanagrában, melynek készítményei pontosan összevágnak az akropolisi darabokkal ; míg az előbbi 1 Azért írta hozzám Láng Nándor, hogy a nev. protomék nem deszká­ból való protomék, hanem csak deszkafaragású istenképek mintájára, módjára formált szobrok. Azaz nem is igazi szobrok, mert protomékon azon mellszobor­formájú maszkokat értik, melyek az alak fejét, nyakát és melle felső részeit mutatják s aztán egyenes vonalban el vannak vágva. Rendesen a khthonikus jellegű istenségek ábrázolásában használták, teszem igen gyakran Déméter (Ceres) ábrázolására s ezeket a protomékat, néha természetes nagyságban, földre helyezvén, mintegy symbolizálták velők, hogy a földből bukkannak elő. Pottier és Winter munkáiban több ábrán láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom