Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Bódiss Jusztin: Az ión-attikai művészet a női erény és méltóság szolgálatában

V. A szóban levő női szobrok, valamint egyéb, velők egykorú vagy valamivel későbbi férfi- és női szobrok legjobb példái az át­meneti szobrászatnak a görög művészet kezdő szakából az V. szá­zad fényes alkotásaihoz, úgyhogy tisztára megismertetnek bennün­ket amannak jellemző tulajdonságaival. A formák még conventionalisak; kissé merevek ugyan, de már erősen mutatják a szabadságra, az önállóságra való törekvést, sőt némileg az egyénítést is, mely az egyes szobrokat elkülöníti egymástól, családi hasonlóságuk, csoportonként való egyező voná­saik ellenére külön egyedekké (individumokká), más-más szemé­lyekké teszi őket. Azaz, ha nincs is köztük szorosan vett, életele­ven és másolt, vagyis teljesen hű arczkép (portrait), azért már raj­tok van a szétválasztó bélyeg, a mely világosan megkülönbözteti őket egymástól. 1 Rajtok van továbbá az akkori életnek képe, még pedig hű képe, mely fényűző viseletökben, járásukban s egész ma­guktartásán észlelhető s apróra leolvasható rólok. 2 Kérdezhetni már most, vájjon mik voltak a szóban forgó női szobrok ? kiket ábrázoltak eredetileg ? Elsőben is bátran kimondhatjuk ama véleményünket, hogy nem Athéna papnőit ábrázolják a föntebb leírt szobrok olyan for­mán, mint Rómában a Vesta-szüzek szobrai a rólok elnevezett csarnokos házban, a melyek szintén csak nemrég kerültek nap­fényre fejedelemasszonyukkal egyetemben; pedig ezeken is meg­vannak az egyénítés kétségtelen vonásai. 3 S itt még az az okada­tolás sem használ, hogy e különböző vagy egymástól elütő szob­rok Athéna istenasszonyt állítólag többféle minőségében szerepel­tetnék vagy jelenítenék meg papnői által, pl. egyszer mint városvédőt (polias), másszor mint a kézimunkák védőjét (ergané) stb. Hisz az a néhány templomgondozó, éltesebb diakonissza-féle teremtés, a ki fönt a várban volt, nem egyeztethető össze a fiatal leányokat ábrá­zoló szobrokkal; de a mi fődolog, számbeli és alakbeli különféle­1 A későbbi művészet e nemű termékeiről szól Hekler A, hazánkfiá­nak nagy müve : Die Bildniskunst der Griechen u. Römer, 1912, Stuttgart, Hoffmann. 2 Az életeleven ábrázolásról a görög művészetben vadonat új gondolatokat mond Sauer, Die gr. Kunst u, das Meer, Neue Jahrb. 1912, 477. s köv. 11. 3 V. ö. Lanciani könyvének (A régi Róma, akad. kiadv.) már említett fejezetét a Vesta-szüzek házáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom