Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Horváth Károly: Az egyediség erkölcstani szempontból

20, sőt több személy is együtt lakik, hogy egy körülbelül 25 m

2 területen 6—8 személy éldegél s ugyanazon helyen az atya és anya kis és nagy gyermekeivel együtt tölti az éjszakát, s ugyanott a gyermekek jelenlétében teljesíti hivatását a szülésznő s végzi kötelességeit az anya, könnyen érthető, hogy ma már alig van 8—9 éves gyermek, ki nem volna beavatva olyan dolgokba, melyekről még sokáig nem szabadna tudnia, s hogy a gyermekek utánozzák azt, a mit láttak, annál is inkább, mert elég gyakran egész napon át felügyelet nélkül vannak, mivel az atya és anya a szükséges kenyeret keresik.»

1 A rossz példaadáshoz hozzájárul a rosszra való tanítás. Némelykor maguk a szülők is oktatják a gyermekeket, hogyan lehet másokat megcsalni, meglopni vagy más egyéb bűnöket elkövetni; azután az ily módon kioktatott gyermekek viszont társaikat szokták felvilágosítani s a rosszra vezetni, a mint erre Scholz közöl példát: «Puellula quinque annorum opera nequissimi avunculi iam plane edocta erat de omni re libidinosa, et vix septimum annum attingens coaevos ad copulam perdueebat, quorum nonnulli exinde masturbantes corpore et mente debilitati sunt.»

2 Hogy az így nevelt gyermekek későbbi életükben sem lesznek erkölcsösek, az majdnem egészen bizonyos. Ösztönszerűleg fogják követni elődeiknek példáját s egyik erkölcsi kihágást a másik után elkövetni.

3 A képesség a jobb életre ugyan megvan bennük, szabadakaratukat nem vesztették el ezek sem, de azért a jóra még sem határozzák el magukat — eltekintve a ritka kivételtől — mert akaratuk a rosszra van nevelve s a jónak követésére gyönge. Innen van az, hogy a gonosztevők nagy százaléka erkölcsileg romlott családok tagjaiból kerül ki. Huber említi, hogy az elmirai javítóintézetben a gonosztevők 54'l°/o nagyon romlott, 38'3% rosszhírű, 7'6°/o jó családból származott.

4 Ugyancsak nála olvas1 I. m. 141. 1. 2 Charakterfehler des Kindes. 166. 1. (Familier, i. m. 141. 1.) 3 V. ö. Takács Sz.

f i. cz. : «A mikor tapasztaljuk, hogy akadnak szülők, a kik maguk küldik gyermekeiket lopni, vagy ilyen kirándulásokra magukkal viszik őket, vagy ha önszántukból lopnak, akkor büntetés helyett jutalmat kapnak, ha azt tapasztaljuk, hogy akadnak anyák, a kik saját gyermekeik testét viszik a vásárra : akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az erkölcsi törvények iránti fogékonyság az ilyen gyermekekből csakhamar kivész ; holnap már zsebmetszök és betörők és rövid idő múlva rablógyilkosságtól sem riadnak vissza.» (Katholikus Nevelés. 1913. 164. I.) 4 Huber, i. m. 122. 1. jegyz.