Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Kemenes Illés: A Homeros előtti költészet nyomai az Iliásban és Odysseiaban

Ily értelemben az Ilias és Odysseia meséje is Görögországba utal, de a kisázsiai görögséget mindenesetre közelebbről érdekelte, mert az események lejátszódásának színhelye náluk volt. A régebbi mondák megállapítására tehát a mondott kritérium nem kimerítő szempont, miért is talán megtoldható még azzal, hogy minden olyan elbeszélés, a mely nem szorosan tartozik a költemények eseményének menetéhez, hanem epizód jellege van, valamely régi, a nép között élő hagyományon épül fel.

1 Nehezen lehet ugyanis feltételezni, hogy ezeket a mondákat maga a költő alkotta meg, mert a nép nem értette volna meg, nem tudott volna érte lelkesedni. A két költeményben a, nép önmagát látta és ez az oka, hogy a költő nem mer semmi rosszat a hősökről mondani, a mit pedig gyakran megtesz az istenekkel.

2 Viszont a költő érdeke is azt kívánta, hogy számot vessen a nép tetszésével, követelésével. A régebbi mondák — vagy mint Wagner mondja — az ősökről és hősökről szóló énekek eredetének s forrásának megállapítása egyrészt nem tartozik tárgyunkhoz, másrészt pedig talán soha sem lehet tudományosan megállapítani, mert nincs mire támaszkodni, mint biztos alapra, legfeljebb hypothesiket lehet gyártani. Esetleg a mikor a mai mythologiai kutatások több biztosat tudnak megállapítani, e kérdésben is tisztábban láthatunk. A forrásokat kutatják, de mind eltérő véleményekben nyernek megállapítást. Mást tart Nitsch, más Cauer feltevése, máshol keresi a dolgok nyitját Mülder.

3 A kérdés további vizsgálgatása helyett a mondákat két, tudománytalan osztályba soroljuk: istenmondákra és hősmondákra, de csak Homeros adatszolgáltatását véve alapul. Az első osztályba csak az istenekről elregélt dolgokat soroljuk, a másodikba a hősökét, ha mindjárt találkoznak is egyes pontokban. Az istenekről szóló mondák létezésének vagy nemlétezésének alapvető kérdése, hogy vájjon a homerosi istentan pusztán a költő agyának szüleménye-e — amint Drerup

4 vallja abból indulva 1 Mülder is körülbelül így akarja a mondákat megállapítani. V. ö. £. Pb. K. 1911. 766. 1. 2 Drerup í. m. 444. 1. 3 V. ö. Mülder, Bericht über die Literatur zu Homer (1902—11.), Jahresbericht 1912. 4 Die Gestalten der homerischen Götterkomödie, die zum Teil von göttlicher Würde völlig entblösst sind — man denke nur an den lasciven Schwank von Ares und Aphrodite in der Odyssee — können nicht die Götter des griechischen Volksglaubens gewesen sein ; sie können nicht einmal die Götter des Dichters gewesen sein, zu denen er aus innerstem Herzen hätte