Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

A két levelet Berzeviczy Márton, Forgáchnak régi barátja, most erdélyi fejedelmi tanácsos • vitte XIII. Gergely pápához, kinek Báthory megbízásából a katholikus egyháznak Erdélyben való helyzetéről is jelentést kellett tennie. Berzeviczy deczember 12-én ünnepélyes, a bíborosok jelenlétében való fogadtatásban részesült, pár nappal utóbb pedig magánkihallgatáson volt a pápánál.

1 Ezen a magánkihallgatáson történt meg Báthory jelentésének és Forgách kérelmének megbeszélése. Míg azonban Berzeviczy a fejedelem ügyében szabatos nyilatkozatokat tett, Forgáchról nem tudott, vagy inkább nem akart nyilatkozni, mivel alig lehet elgondolni, hogy ő, a ki Forgáchcsal oly régi, bizalmas ismeretségben volt, még ha nem volt is katholikus, határozottan meg ne tudta volna mondani, áldozópap-e Forgách, vagy sem. Úgy látszik, Forgách abban bizott, hogy a kérelemre minden részletesebb tudakolódzás nélkül rávezetik : Legyen, a mint kérelmezik s ezzel az ügy révbe jut. Ámde nem így történt. XIII. Gergely pápa deczember 29-én adta meg a választ Báthorynak és Forgáchnak. Igen magasztalta Báthory hitbuzgóságát s buzdította, hogy a jövőben is így működjék, buzgóságát pedig bizonyítsa be azzal, hogy elfogadja a püspökségek visszaállítására vonatkozó javaslatát. Majd rátért levelében Forgách ügyére s a többi közt azt ajánlotta, hogy, ha áldozópap, állítsa valamelyik egyházmegye élére.

2 Forgáchhoz az atyai szeretet hangján szólt a pápa. Jobban szerette volna, ha megmarad állásában, követve az apostol szavát, maradjatok azon hivatásban, melyre híva vagytok és ha nem gondol arra, hogy megfeleségesedik. Ha nehézségei voltak állásában, kérte volna Isten segítségét s ez bizonynyal nem maradt volna el. Ha most baja, nehézségei voltak, még több lesz, ha felesége, gyermekei lesznek. «Ha másképen tész, magadra vess, ha megbánod» — mondja neki a pápa. Egyébként Báthory kérésére megtesz neki annyit, hogy az alszerpapságtól és a szerpapságtól fölmenti, de az áldozópapi rendet, ha esetleg abban van («mert nem eléggé teszik ezt nyilvánvalóvá a te leveled, vagy magáé Istváné») semmiképen 1 Fraknói : Magyarország és a római szent-szék III. 155—156. 1. ; Veress, id. m. 77. 1. 2 Vatikáni levéltár : Reg. Gregorii XIII., ann. I., epist. 300., fol. 401.