Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

tanúskodik. Tisztes öregségében, sokaktól szeretve halt meg Forgách Zsigmond, azzal a megnyugtató tudattal, hogy fiait díszes állásokban, dicsőségben hagyta hátra.

1 A kor szokása szerint csak jóval halála után történt meg testének ünnepélyes eltakarítása s így Forgáchnak nem kellett haza sietni, hanem az udvarral hagyhatta el Innsbruckot és ment Bécsbe. Mire Ferdinánd király Bécsbe ért, már várta János Zsigmond követe, Somlyói Báthory István váradi kapitány, kinek az volt a feladata, hogy a már oly régen folytatott béketárgyalásokat befejezze, nevezetesen Ferdinánd királyt rábírja, nyugodjék bele, hogy ura «választott király» czímét Szulejman szultán haláláig viselhesse, a hatalmában levő területeken felségjogait gyakorolhassa és hogy a Habsburg-házból feleséget kaphasson. A magyar tanácsosok, Oláh Miklós, Desewífy János, július hó 6-án terjesztették a király elé a tárgyalásra vonatkozó javaslatukat, melyben határozottan állást foglaltak az ellen, hogy János Zsigmond a választott magyar király czímet ne használja, érje be az erdélyi fejedelem czímmel, sőt a magyarországi részeken még birtok-, nemességadományozó jogot sem akartak neki engedni; ellenben, Ferdinánd vonakodása mellett is, melyet jól ismertek, ajánlották, hogy János Zsigmond a Habsburg-házból kapjon feleséget, mivel a házasságkötés már nem egyszer volt alkalmas eszköze az ellenségeskedések megszűnésének.

2 A tárgyalások júliusban, augusztusban folyamatban maradtak,

3 de Forgách ezek későbbi részeiben itt, Bécsben nem sokáig vehetett részt, mivel Pozsonyba kellett mennie az udvar, illetve a kanczellária részére az országgyűlés alatt szükségelt dolgok előkészítése végett. Ügy július közepe táján érkezett Pozsonyba, mivel július 20-a előtt pár nappal már 200 forintot vett fel fizetése tehére a pozsonyi kamarától.

4 Nem gondoskodtak-e még szállásáról, vagy nem tetszett neki a lakás, melyet a szállásosztók számára kijelöltek, azt foglalta le magának, melyet Zrinvi Miklósnak szántak. Forgách hamarosan végzett az előkészületekkel s mivel még elég ideje volt, felhasználta a szabadságot arra, hogy haza menjen Komjátiba, megbeszélje családjával az atyja halála miatt szükségessé vált teendőket. Az anyagiakban, mint máskor is csak nagy 1 Forgách, id. m. 250. 1. 2 Történeti Lapok, II. (1875.), 1. sz. 3 L. Lukinich, id. dolg., Századok, 1918. 103. s köv. 1. 4 Szabó : Ghimesi Forgách Ferencz váradi püspök évkönyvei, 184—185. L