Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Forgách Ferencz, a történetíró

Az országos rendek kettéválása hamarosan kettészakasztotta Magyarországot és belső harczok szaporították, mélyítették hazánk úgyis meglevő sebeit. A megoszlás, párttusák közepette alapított Forgách Zsigmond családot: 1527-ben feleségül vette

1 az Albisi Zólyomiak előkelő családjából származó Katalint, Báthory Istvánnak, a később Erdély fejedelmi székébe emelkedett, majd II. Miksa császárral szemben lengyel királylyá választott nagy államférfiú unokatestvérét. ForgácH Zsigmond házassága, minden látszat szerint, boldog volt. Simont, az elsőszülött fiút, követte a többi gyermek, Magdolna, Pál, Ferencz, Kata, Margit, Imre.

2 Mikor az utolsó gyermeke született, Forgách Zsigmond már a Habsburg-házhoz csatlakozott, I. Ferdinánd király híve lett. Báthory István nádor és mások ösztönzésére tette meg ezt a lépést; majd hivatalt is vállalt a király szolgálatában és hosszabb időn át mint kincstartó működött.

3 A család békességes nyugalmát, mint a rokonságét is, keservesen zavarta meg - Koppány György kapitánynak, Puchain Farkas felső-magyarországi főkapitány megbízottjának, a hadi czélokra szolgáló adó beszedésekor tanúsított erőszakoskodása. A katonai erő, a földesúri, a maga és jobbágyai érdekeit védő jog és hatalom kerültek szembe. A Forgáchok végre elvesztették türelmüket, összefogtak és Koppány Györgyöt elemésztették.

4 A gyilkos erőszakra I. Ferdinánd király 1548 november 28-án Komjáti másként Ghimesi Forgách Zsigmondot, ki egészen idáig kincstartója volt, Lászlót, Pétert és Jánost hűtleneknek nyilvánította s Ráveni Mihály országbírónak parancsot adott, hogy a vétkesek birtokait foglalja le.

5 Kereset indult meg a Forgáchok ellen, őrizet alá is kerültek; 1549 elején azonban haza eresztették őket Komjátiba, hogy a meggyilkolt Koppány rokonságával annak vérdíjára, Pucbainnal és katonáival az okozott károkra megegyezzenek. Az alkudozások alatt a Forgáchok az anyagi teher mellett 1 Egy a Draskovieh-levéltárban levő följegyzés szerint 1598. 28. Augusti Simon Forgách mortuus est aetatis anno 70. (Történ. Tár, 1890. 374.1.). E szerint tehát a legidősebb fiú 1528-ban születvén, a házasságot az előző évre tehetjük. 2 L. a családfát Mocsárynál : Nógrád vármegye esmertetése, IV. 169. 1. 3 Forgách, id. m. 250. 1., v. ö. Bártfai Szabó László dr. : A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách-család története, 211., 231. 1., Ortvay Tivadar : Pozsony város története, IV. 246., 252.. 253. 1. 4 Istvánfíy : Historiarum 1. XVII. 197. 1. (az 1758-i kiadás szerint). & Szabó, id. m. 704—706. 1.