Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
A két kelléknek egyesítve kell lennie, hogy valamely könyv a kiközösítés terhe alatt tiltva legyen. Miként a törvény 1. pontjánál láttuk, sok eretnek könyvnek olvasása tilos, de nem ezen büntetés terhe alatt. Olyan könyveknek olvasása pedig, melyeket valaki hithagyása vagy eretneksége előtt, vagy az egyházba való visszatérése után írt, nem is tilos, hacsak a törvény más pontjaiba nem ütközik. A kiközösítést a mondottak után nem vonja magára: 1. a ki eretnekséget védelmező újságokat, lapokat, kisebb füzeteket, röpiratokat olvas, mert ezek nem könyvek; 2. a ki zsidónak, mohamedánnak, szakadámak, pogánynak vagy katholikusnak az eretnekséget védelmező könyveit, iratait olvassa, mert a szerző sem nem hithagyó, sem nem eretnek (hacsak előbb katholikus vagy keresztény nem volt a zsidó, mohamedán vagy pogány) ; 3. a ki olyan könyvet olvas, melyet hithagyó vagy eretnek írt ugyan, de a mely nem védelmezi az eretnekséget, hanem csak állít vagy tartalmaz ilyesmit, vagy futólag és egészen mellékesen védelmez eretnek állítást. Az ezen pontban említett második nemű könyvek azok, melyek apostoli levél által névszerint tiltvák, bárki írta is. Nem szükséges, hogy vallásos tartalmúak legyenek, mert más tartalmú könyvek is lehetnek olyan veszedelmesek, hogy a pápa névszerint való megtiltásukat látja szükségesnek. A tiltó levélnek vagy iratnak magától a pápától kell származnia, vagyis az ő nevében kell kelnie, a milyen a bulla, breve vagy körlevél vagy Motu proprio, mert csak az ilyen iratokat nevezzük apostoli leveleknek. Tehát nem elég a S. Officium vagy az index-congregatió tilalma. A könyvnek továbbá névszerint kell tiltva lennie, vagyis czímének megjelölésével, hogy minden más könyvtől egészen biztosan meg lehessen különböztetni. Tehát nem elégséges, hogy a könyveknek bizonyos neme, osztálya tiltassék, vagy valamely szerzőnek művei egyetemlegesen, hanem egy meghatározott könyvnek kell lennie, melynek vagy szerzője és czíme is megneveztessék, vagy legalább czíme. Végre szükséges, hogy az apostoli irat az illető könyvet a pápának fenntartott kiközösítés terhe alatt tiltsa. Ha tehát apostoli levél valamely könyvet egyszerűen megtilt, vagy más büntetés terhe alatt, akkor nem tartozik ide és így olvasója, bármennyire vétkezik is, nem esik ezen büntetésbe. Ilyen névszerint tiltott könyv nagyon kevés van; a XVIL századból 82 ilyen könyv van, a XIX. századból pedig 3 és így, mivel a XVIII.