Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata
IV. fejezet. A könyvnyomtatókról és kiadókról. 43. Egyetlen olyan könyvet, mely egyházi censura alá esik, nem szabad kinyomatni a nélkül, hogy elején mind a szerzőnek, mind a kiadónak teljes nevét ne hozná, és azonfölül a nyomtatás és kiadás helyét és évét. Ha pedig valamely különös esetben fontos okokból tanácsosnak látszanék, hogy a szerző neve titokban maradjon, erre az Ordinarius adhat engedélyt. Ez a pont VIII. Kelemen utasításaiból van átvéve azon változtatással, hogy most már nem a nyomdatulajdonosnak, hanem a szerző nevével együtt a kiadónak nevét kell kinyomatni az olyan könyvek elején, melyek egyházi censura alá esnek, míg a többi, profán tartalmú könyveket névtelenül is lehet kiadni. A törvény csak könyvekről szól, tehát füzetekre, lapokra nem terjed ki. Fordításoknak ki a szerzője? A más nyelvre fordított könyvnek igazi szerzője természetesen az, a ki írta ; de a fordításnak mint ilyennek, a mennyiben ezt új munkának tekintjük, szerzője a fordító. Mivel pedig a törvény a censura alá eső könyvek fordításai számára új jóváhagyást ír elő, azt következtethetjük, hogy az ilyen fordításoknál elég a fordító nevének kiírása az igazi szerző nevének elhagyásával. 1 De megfordítva is lehet eljárni. Kiadón rendesen azt értjük, a kinek költségén jelenik meg valamely könyv, vagyis a ki a nyomda költségeit viseli. De voltakép a kiadó fogalmához az tartozik, hogy a könyvet forgalomba hozza, közhasználatra bocsássa. Legtöbbször úgy van, hogy a kiadó egyúttal nyomdatulajdonos és így különbözik a szerzőtől. Ezen esetben tehát mind a szerzőnek, mind a kiadónak nevét ki kell nyomatni a könyv elején. Ha pedig maga a szerző a kiadó, a ki saját költségén nyomatja és terjeszti könyvét, akkor a nyomdatulajdonos nevét nem kell okvetlenül kinyomatni. De szokás szerint ekkor is kinyomatják ez utóbbinak nevét. A nyomtatás és kiadás helyét és évét is ki kell nyomatni minden csalás elkerülése végett. A kiadók ugyanis nem egyszer megteszik azt, hogy költség kímélése czéljából egyszerre sok ezer példányt nyomatnak és azután mint különböző új kiadásokat bocsátják forgalomba. És így azután megtörténhetik, hogy ha a könyv azon megjegyzéssel kerül az indexre, «míg ki nem lesz javítva», az olvasóközönség úgynevezett új kiadást jóhiszeműleg olvas, pedig az 1 Vermeersch i. m. 147. 1.