Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1912-1913-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: Az egyházi könyvtilalom és könyvbírálat magyarázata

nélkül jelenhettek meg. A régi törvény szigorával szemben az új törvény jelentékeny enyhítést foglal magában a korviszonyoknak megfelelően, de egyúttal az így megszorított kötelességet annál nagyobb erélylyel hangsúlyozza. A törvény ezen pontja IX. Piusnak az egyházi állam terüleletére 1848. jún. 2 án kiadott utasítását vette át, mely pontosan meghatározza azon könyveket és iratokat, melyeket tartalmuknál fogva előzetes censurának kell alávetni. A Szentírást tárgyaló könyveken a Szentírásnak szövegkiadásait, magyarázatait (exegesis) és mindazon könyveket kell érteni, melyek a cánonnal és történetével, a szövegkritikával, a Szentírás hitelességével és sugalmazott voltával, a bibliai régiségtannal foglalkoznak. A Szentírás fordításaira és a protestánsok szövegkiadásaira vonatkozólag azonban mérvadók a törvény első czímének 2. és 3. pontjai. A theologián mind az elméleti theologiát, vagyis az alap- és ágazatos hittant, mind pedig a gyakorlati theologiát, vagyis az erkölcstant, lelkipásztorkodástant, szertartástant, hitszónoklattant, hitelemzéstant és askesist, vagyis a keresztény tökéletességről szóló tant kell érteni. Az egyháztörténet az egyháznak időre és helyre nézve általános történetén kívül fölöleli az egyes nemzeteknek vagy országoknak külön egyháztörténetét, valamint egyes egyházi intézetek, intézmények történetét is. A kánonjoghoz tartoznak az egyházjogot és történetét, az egyes országok egyházjogi viszonyait, valamint az egyháznak és államnak egymáshoz való viszonyát tárgyaló összes könyvek. Ezen theologiai szakokon kívül a bölcseletnek két szaka is ide tartozik, nevezetesen a theodicea vagy természetes theologia, mely az Isten létét, lényegét és tulajdonságait észérvekkel bizonyítja, valamint az ethika vagy erkölcsbölcselet, mely csak annyiban tárgyalja az erkölcstant, a mennyiben szabályai pusztán a józan észszel fölismerhetők, a kinyilatkoztatásból vett érvek segélye nélkül. Azon könyvekhez, melyek a vallástan vagy erkölcstan egyéb hasonló ágait tárgyalják, azok számíthatók, melyek a természetjogot, a szentek életrajzait, csodás jelenségek vizsgálatát, a socialis kérdést, nem ugyan politikai vagy gazdasági szempontból, hanem vallásos szempontból tartalmazzák stb.

1 Hogy az egyház hivatalos liturgikus könyveire, a litániákra, imádságos és ájtatossági és vallásos oktató könyvekre nézve mi1 Vermeersch. i. m. 142. 1.