Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

sok-sok minden kifejeződik, a miről igen sokszor nem is tud, vagy a mire öntudattal ritkán gondol rá, ha tudhat is róla! így van ez a köl­tőnél is, főleg a népköltészetben ! Az igazi költőnek nem kell sem tudnia, sem akarnia, hogy költészetében kifejeződjék egyénisége, (képzelő tehet­sége!), de azért tényleg kifejeződik! —A költőnek nem kell sem tudnia, sem akarnia azt, hogy költészetében kifejezésre jusson az ő kora is, de azért kifejezésre fog jutni ! — A költőnek arról sem kell tudnia, hogy a tőle földolgozott monda egyes elemeiben, vonásaiban mi minden tükrö­ződik a monda keletkezése és fejlődése főbb korszakaiból; de azért a mondának a költőalkotta formáján is meglesz ama koroknak valamelyes nyoma! Avagy a Nibelungendal költője tudatában volt-e annak a bámu­latosan mély történeti és ethikai perspektívának, a mely költeményén keresztül a philologiai kutatás előtt megnyílott ? Vagy az Ilias és Odys­seia költői öntudatában voltak-e költészetük korfestő voltának. — Goethe­nek sem kellett tudnia, vagy egyenesen akarnia azt, hogy Faust első nagy monologjában kifejeződjék korának egyik áramlata, a Sturm-und­Drang, mert önkénytelenül is kifejeződött ! — Vagy tudnia kellett Goethe nek azt és mindig gondolnia arra, hogy ő mennyire Herder hatása alatt áll ? De azért ki merné ezt tagadni ? Goethe nek nem kellett tudnia, sem tudatosan arra gondolnia, hogy a -Fcmsí-monda mily korban kelet­kezett és mily kornak bélyegét viseli magán, de azért az ő Faustján is megvannak a mondai Faust fő vonásai ! Nem állítom, hogy Goethe mind ezekről nem tudott, de nem kellett tudnia róluk! Nem kellett tudatosan akarnia mindannak kifejezését, mert ily vonások akaratlanul, önkény­telenül, sőt öntudatlanul is kifejeződnek minden nagyobb költői műben. Egy-egy fordulat, sor, kifejezés, sőt akárhányszor egy-egy szó mögött is mi minden rejlik a kutató szem részére ! Ilyen fontos, messze hát­terű, sokat mondó és még többet magába rejtő sor Goethe Faustjának tárgyalt sora: «Und, leider! auch Theologie!»... Akarva vagy akaratla­núl, tudva vagy öntudatlanúl, de tényleg kifejezésre juttatta Goethe e sorban nemcsak Faustnak és önnönmagának személyes érzését, hanem egyúttal Faust korának, meg a saját korának is általános ellenszenvét és küzdelmeit az orthodox theologiával szemben ! «Das ist die magische Gabe des Genies!» Dr. Biró Anyos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom