Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

E kis tanulmánynak nem czélja mindezeket a nézeteket és megfejtési kísérleteket ismertetni, lianem csak a szentírás igazmondásáról az utolsó évtizedekben lefolyt vita főbb szereplőinek munkáiból szándékozom bemutatni azokat a főbb elveket, a melyeket a haladó biblikusok a szentírás magyarázatához szükségeseknek vallanak, nem hallgatva el az ellenvéleményeket sem s ezek alapján keresem az utat, mely a kérdés megoldásához vezet. A katholikus egyházban kezdettől fogva meg nem ingatható volt ama meggyőződés, hogy a szentírás isteni hatás alatt jött létre

1 és épen ezért a mindentudó és igazmondó Isten kezeskedik annak igazmondásáról. Hittagadással fölérő vakmerőségnek minősítik a szentatyák azt, ha valaki a szent könyvek igazát kétségbe vonja.

2 Ha a szentírás egyes helyei közt ellenmondást találtak, a mi egy azzal, hogy valamelyik helyén nem mond igazat, készebbek voltak akármi másban, leginkább önmagukban találni a hibát, de a szent szerzőt tévedésről sohasem vádolták. Jellemző erre a meggyőződésre szent Ágoston nyilatkozata: «Ha azokban az iratokban (t. i. a szentírásban) találnék valamit, a mi a valósággal ellenkezni látszanék, nem kételkedném, hogy vagy a kódex hibás, vagy a fordító nem követte híven az eredeti szöveget vagy én nem értem».

3 Kivételkép Origenest és követőit lehet említeni, a kik ugyan nem egyszer hitvallást tesznek az egész szentírás igazmondásáról,

4 mégis azt is hiszik, hogy némely helyei csak felsőbb, nem közvetlen értelemmel igazak. Megtörténik azonban, hogy a szentatyák közül mások is azzal segítenek magukon, ha a közvetlen értelmet nem tartják valami okból megfelelőnek, hogy akkor a szentírás azon' helyének magasabb értelmet tulajdonítanak, például szent Ágoston Jákob hazudásáról (Gen. 27, 19.) így ír : «ubi quid-quid gestum est, figurate accipi potest, quamvis revera Begriff des Menschlichen in der heiligen Schrift (Th. Qu. XCII.) ; ismertetve Biblische Zeitschrift 1911. 282. E. Dorsch : St. Augustinus und Hieronymus über die Wahrheit der biblischen Geschichte (Zk. Th. XXXV.). E. Kalt : Der Ausdruck «fabula» bei Hieronymus (Kath. 4. F. VIII ). L. Schade : Der heilige Hieronymus und das Problem der Wahrheit der Heiligen Schrift (Kath. 4. F. VII ) ; ismertetve Biblische Zeitschrift. 1912. 66. 1 Az egyház e tanát kimerítően ismertető munka : Chr. Pesch, De inspiratione Sacrae Scripturae, Friburgi, 1906. 2 Szent Vazul : cpavspà ëx^-ajaig rcíaxecog xaí ÖTtsp^cpavia; -/.a-cTjfopía, tj afrsxsiv z: twv -j-s"ípap,|jiáv(üv, 75 sttsiaá^siv ím jit) "fe*fpa|i|j.év(ov. Migne, 31, 680. A. A szentatyák tanítását bőven tárgyalja : E. Dorsch : Die Wahrheit der biblischen Geschichte... czimű értekezésében az innsbrucki Zeitschrift für k. Theol. 1905—11. évfolyamaiban. 3 Epist 82, 3 ; Migne 33, 277. 4 Dorsch, i. m. 2. k. Th. 1906., 227.