Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

több ereje és tehetsége van, az több terhet is vállaljon a közjó érdekében és a kinek több az érdeme, az több jóban is részesüljön. E tekintetben a magyar törvények még igen sok kívánni valót hagynak, mert az adótörvények épen nem mondhatók arányosoknak, az osztó igazsággal egyezőknek, nem is szólva itt az adójövedelem fölhasználásáról; továbbá a közhivatalnokok fizetése sem felel meg minden jogos kívánalomnak, nem arányos és végre az előléptetéseknél igen sokszor nem az érdem és rátermettség számít, hanem egészen más okok. Harmadszor a törvény tárgya lehetséges legyen, mert lehetetlenségre senkit sem lehet kötelezni. Ámde kétféle lehetetlenséget különböztetünk meg. Physikailag és szoros értelemben az lehetetlen, a mi erőinket teljesen felülmúlja, úgyhogy egyáltalán elégtelenek vagyunk megtevésére. Erkölcsileg vagy tágabb értelemben pedig az lehetetlen, a mi ugyan nem összes erőinket, hanem rendes erőinket múlja felül, úgyhogy nem mondható teljesen és mindenképen lehetetlennek, hanem csak igen nehéznek és csak nagy erőfeszítéssel valósítható meg. Nemcsak a physikailag, hanem az erkölcsileg lehetetlen dolgot követelő törvény is semmis, mert az előbbit az alattvalók egyáltalán nem tudják megtartani, az utóbbit pedig, mivel rendes erejüket felülmúlja, legtöbben nem tartanák meg és így a társaság nagy kárával csak zavar és felfordulás uralkodnék, a mire maga a törvény szolgáltatna alkalmat, holott a törvénynek a társaság közjavára kell szolgálnia. Drákói törvényekkel nem lehet kormányozni. A tételes törvényekkel való behatóbb foglalkozást más alkalomra hagyjuk. Itt csak ezen törvényeknek a természettörvényhez való általános viszonyát akartuk némileg megvilágítani. Ha dolgozatunkkal sikerült a természettörvénynek oly körökben való tisztultabb felfogásához és elismeréséhez hozzájárulni, melyek eddig idegenkedtek tőle, bőven meg van jutalmazva fáradozásunk. Dr. Schermann Egyed.