Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

szerző valószínűnek tartja, hogy Istennek ezen külön jogátruházása nél­kül is teljes jogczímük volt önkárpótlásra, mert az egyptomiak igen rosz­szul fizették meg nehéz munkájukat Az Ozeásnak szóló parancs pedig az exegeták szerint így oldható meg: valamint Isten a zsidókat a kötött szövetség iránt való hűtlensé­gük és hálványimádásuk miatt sokszor mondja házasságtörőknek, azon­képen az a nő is, kivel a próféta gyermekeket nemzett, bálványimádó, Baál tisztelője volt és ebben az értelemben házasságtörő és erkölcstelem Ha pedig felteszszük azt, hogy házasságtörő erkölcstelen nő volt, akkor szent Tamás szerint a próféta olyan nővel érintkezett, a ki az isteni parancs folytán sajátja, neje volt. De megvalljuk, hogy ez az utóbbi ma­gyarázat nem egészen megnyugtató. A Tóbiásnak megjelent angyal sem hazudott, midőn azt mondár Én Azariás, a nagy Ananiás fia vagyok, hanem kétértelmű kifejezéssel eltitkolta az igazságot. Azariás ugyanis annyi, mint segített az Isten, vagy Isten segítsége, Ananiás pedig annyi, mint könyörült az Isten vagy a könyörülő Isten, tehát az egész mondat ez : Én a könyörülő nagy Isten segítsége vagyok. Különben az egész hely (Tób. 5, 28.) úgy is magya­rázható, hogy az angyal egy élő Ananiás alakját vette fel. 1 A házasság egysége és felbonthatatlansága még némileg megvilágí­tandó a természettörvény alapján. A természet alkotója az emberi nem terjesztésére természetes esz­közül a házasságot rendelte és azért teremtett két nemet, még pedig úgy, hogy nagyjában mindig egyező számmal vannak férfiak és nők és ezért oltotta az emberekbe a nemi ösztönt. Isten a házasságot egy férfiú és egy nő élethossziglani termé­szetes szövetségének rendelte a paradicsomban a következő lényeges czélok elérésére : 1. az emberi nem tovaterjesztésére, mint Isten szavai­ból kitűnik: növekedjetek és sokasodjatok és töltsétek be a földet (Gen. 1, 28.); 2. a kölcsönös támogatásra, mint ezen szavakból kitűnik: teremtsünk neki hozzá hasonló segítséget (Gen. 2, 18.) ; 3. a bűnből eredő rendetlen hajlam (concupiscentia) orvoslására. Ennek alapján a moralisták szerint a házasságnak három lényeges java különböztethető meg, úgymint a bonum prolis, mely a gyermek nemzésében és nevelé­sében áll; a bonum fidei, mely a kölcsönös hűségben áll mások kizárá­sával; végre a bonum sacramenti, mely az isteni Igének az emberi ter­mészettel és Krisztusnak az egyházzal való egyesülését jelzi, még pedig némelyek szerint természeténél fogva, mások szerint csak Isten külön intézkedése folytán és csak a keresztények közt és mint ilyen kegyelme­ket közöl az életközösség erősítésére. 1 Meyer Institutions Juris Naturalis 234. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom