Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

A természetes erkölcsi törvény. Űjabb időben egyre több támadás éri az erkölcsiséget. Kant óta némelyek a vallástól teljesen függetleníteni akarják, autonom erkölcsiségért harczolnak, melynek a valláshoz semmi köze, hanem a maga lábán áll és a keresztény, különösen a katholikus erkölcstan ellen azt a kifogást teszik, hogy nem tanít igazi erkölcsiséget, mert a katholikus erkölcsiség nem az ember természetéből, lényegéből fakad, hanem idegen törvény alatt áll, a mi az ember méltóságával ellenkezik és a másvilági szentesítés elfogadása folytán tulajdonkép ravaszul kieszelt üzletté alakul, melynél az ember a jót nem önmagáért teszi, hanem ideigvaló kötelességteljesítésért örök jutalmat vár, szóval haszonleső, a mi az igazi erköl^ csiség halála; mások pedig a positivismus alapjára helyezkedve örök érvényű erkölcsi igazságokat nem ismernek el, mert szerintük mint minden egyéb e világon, úgy az erkölcsiség is fejlődésnek eredménye s ezentúl is továbbfejlődik és alakul, úgyhogy az, a mi valamikor jó vagy rossz volt, most már nem az és a mi jelenleg jó vagy rossz, idők multával ép ellenkezője lehet. Szóval létében, alapjában van megtámadva az erkölcsiség és Nietzsche hívei szerint semmi különbség sincs jó és rossz közt s a közeli jövő feladata, hogy az eddig érvényes erkölcsi értékeknek teljes átértékelését elvégezze. így tehát fölmerül a kérdés, vájjon igazában vannak-e általános érvényű és változhatatlan erkölcsi törvények ? E kérdés megoldása végett először azt fejtegetjük, mit értünk törvényen általában; majd a törvények némi osztályozását adjuk; azután pedig az örök törvénynek mint minden egyéb törvény alapjának mibenlétét fejtegetjük; továbbá az emberre alkalmazott örök törvénynek mint természettörvénynek létezését bizonyítjuk. Utóbb e törvénynek tulajdonságait fejtegetjük, úgymint kötelező erejét és ennek eredetét, a miből látni fogjuk, hogy vallás nélkül erkölcsiség sem állhat meg; majd a törvény tartalmát és terjedelmét, valamint változhatatlanságát, örök érvényét, továbbá szentesítését s végre a tételes törvényekhez való viszonyát világítjuk meg. A használt forrásokat a maguk helyén említjük föl.