Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

és hajlam a szerintük való cselekvésre, a lelkiismeret pedig oly gyakor­lati Ítélet, melylyel egyes concret esetekben ismerjük meg, hogy mit kíván a törvény. Míg az érzékszervek nincsenek eléggé kifejlődve, addig csak vege­tatív és érzéki életet él az ember. De mihelyt a test és érzékszervei eléggé fejlettek, azonnal kezdődik a jó és rossz megkülönböztetésének kora (aetas discretionis). Tevékenységbe lép az ész és mindennemű emberi oktatástól függetlenül bizonyos általános fogalmakat és elveket alkot meg magának. Ezen első fogalmakhoz, mint említettük, tartoznak a jó és rossz, jog és jogtalanság stb. fogalmai és az ezen fogalmak alapján alkotott első Ítéletekhez mindenek előtt az az itélet tartozik, hogy a jót meg kell tenni, a rosszat pedig kerülni, vagy kifejezőbben, hogy a Teremtőt mint legfőbb lényt tisztelni s neki engedelmeskedni kell, hogy nem szabad igazságtalannak lenni, hanem mindenkinek meg kell adni a magáét és hogy emberhez méltóan vagyis észszerűen kell élni. Hogy a jót meg kell tenni, a rosszat pedig kerülni, ez minden oktatás nélkül is mindenki előtt világos, ennek ismerete sohasem veszett ki a népek tudatából és nem is tud kiveszni, ez minden népnek minden időben közös meggyőződése, mert mint az újabb kutatások igazolták, nincs olyan emberi törzs a föld hátán, melynél ez az erkölcsi alapelv egész határozottan meg nem volna. 1 Lehet ugyan, hogy egyenkint és részletesen sok ember nem tudja még, mi a jó és mi a rossz, de mihelyt belátja, akár önmagától, akár mások felvilágosítása folytán, azonnal helyesli az egyiket és kárhoztatja a másikat. Azt mondottuk, hogy az erkölcsi alapelv ismerete minden oktatás nélkül is mindenkiben megvan. Hogy ez valóban igaz, kitűnik abból, hogy az oktatás már feltételezi a gyermekben a jó és rossz, jog és jog­talanság fogalmát és e nélkül oktatás nem is volna lehetséges; mert hogy oktatásra fogékonyak legyünk, tudnunk kell már, mit jelentenek a szavak. A vakon születettnek még annyit magyarázhatják a színeket, nem érti meg, mert hiányzanak benne a megfelelő fogalmak. Valamely szónak jelentését felfogni annyi, mint megismerni, hogy épen ezt vagy azt a gondolatot, fogalmat jelenti. Ha szavakat akarunk közölni gyer­mekkel, először megmutatjuk neki magát a tárgyat, hogy felkeltsük benne fogalmát és azután megmondjuk, hogy ez meg ez a neve. 2 1 Lásd Schneider ; Allgemeinheit und Einheit des sittlichen Bewusstseins. Paderborn 1895. 56. 2 Cathrein: Recht, Naturrecht und positives Recht. 42., 66. és 83. 11. és sz. Ágoston Vallomásai I. könyv 8. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom