Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

Ezen utóbbi munkával bőven foglalkozik Beöthy Zsolt,

1 s nem csoda, ha a Benedek-rendnek «Scriptores 1750—1880» czímű lexicona nyomán, melyre hivatkozik is, szintén a benczés Szentmiklósyt tartja a munka szerzőjének, a kinek neve, a Beöthy kezében volt kiadásban, csupán a kezdőbetűkkel (A Jó Nevelésnek Tüköré, mellyet . . . ki-adott Sz. M. T. Miaburg, 1791.) van jelezve. Beöthy az említett lexicon adatai szerint vázolja a benczés Szentmiklósy életrajzát, a ki ezen állítólagos műve megírása idejében, rendjének eltörlése után, mint világi pap a komáromi gymnasiumnál volt tanári alkalmazásban. Hogy Szentmiklósy műve megírását jobban megértesse, Beöthy ismerteti az akkori komáromi viszonyokat, nevezetesen Péczeli József társadalmi szereplését, a ki baráti összeköttetésben állott a hazafias buzgalmú katholikus pap-írókkal is, nevezetesen — mint maga Péczeli mondja — : a szép tudományokat mindenkor szerető s becsülni tudó ex-Benedictinus urakkal. Ugyancsak Péczelinek a magyar színészet megteremtése ügyében kifejtett buzgósága magyarázza meg Beöthy szerint azt, hogy Szentmiklósy is nyilvános színi előadásokat rendeztet növendékeivel, s maga is színműíráson töri a fejét, mert mint a «Jó nevelés tüköré» előszavában írja, először komédiában akarta előadatni művét, de utóbb elállott szándékától — s mint Beöthy találóan jellegzi művét: megírta a magyar Utópiát. Ennek tartalmi ismertetése után Beöthy kiemeli, hogy a mű a fölvilágosodás eszméinek hatásáról tanúskodik oly körökben is, melyek nem estek éppen áramlatuknak útjában. Szentmiklósy, a volt szerzetes s buzgó katholikus pap, egész lelkesedéssel prédikálja a vallási türelmet; elítéli a vakbuzgóságot; nevetségessé teszi a vallási szőrszálhasogatást (hogy melyiket tartsuk az igaz vallásnak) s még Voltaire-t is becsülésünkre és rokonszenvünkre méltóan emlegeti. Végül Beöthy rámutat a műnek Bessenyei Tariménesével való kapcsolatára, melyet úgyis meg akar értetni, hogy Szentmiklósy 1799-ben Puszta-Kovácsin halt meg, s ilyen nevezetű helyiség Biharmegyében is van. E szerint élte végén Sz. találkozhatott Bessenyeivel s megismerkedvén vele, megismertette munkáival is.

2 Mindezen föltevések és kapcsolatok megdőlnek, ha tudjuk, hogy a szóbanforgó műnek két kiadása van, a melyeknek egyikén a szerző 1 Szépprózai elbesz. II. 351—62. 1. ; ugyanő A magy. irod. tört. ismertetése ez. kézikönyvében is (I. k. A fölvilágosodás irodalma) említi, hogy a fölvilágosodás irodalmának magyar nyelvű művei közül : méltó figyelmünkre egy derék katholikus papnak, Szentmiklósy Timótheusnak, politikai meséje : a Jó nevelésnek tüköré, melyben a vallási türelmetlenség ellen s az ország boldogulását akadályozó erkölcsi hibák ellen nemes hévvel szólal föl. 2 Rendi hiteles följegyzéseink szerint Szentmiklósy Alajos Timót a somogymegyei Puszta-Kovácsin született 1749 aug. 14-én, s ugyanott halt is meg 1799 nov. 19-én. L. Rendtört. id. köt. 747. 1.