Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

szetéből folyik, a melynek alapkövetelményeivel lényegileg egybeesik és épen ezen az alapon nemcsak a zsidó népnek szólt, hanem minden idő minden népét kötelező törvény, mely általános és örök érvényű, mindenkor és mindenütt kötelező. Azért mondja a római káté, hogy bár e törvény a zsidóknak a Sinai hegyen külsőleg adatott, mégis már természettől volt minden ember szivébe írva.

1 Szent Ágoston megmondja az okot is, hogy miért közölte Isten a tízparancsolatot külsőleg is. Szerinte bár e törvény az ember szívébe van írva és magától ismeretes minden ember előtt, tehát természettörvény, Isten mégis külön is kihirdette és kőtáblára írta, mert az emberek elmulasztották ezen szivükbe írt törvénynek olvasását.

2 És szent Tamás azt mondja, hogy a szenvedélyek nem rontják meg úgy az elméleti okoskodást, mint a gyakorlatit és azért a természettörvény parancsait inkább kellett írásba foglalni, mint az elméleti gondolkodás alapelveit.

3 A harmadik csoportba azok a parancsok tartoznak, melyek csak közvetve és behatóbb okoskodással vezethetők le akár az alapelvekből, akár a tízparancsolatból; mint pl. hogy a sérelmeket nem szabad önhatalmilag megtorolni, hanem rendes bíráskodásnak kell lennie, hogy a talált jószágot vissza kell adni, hogy rendezett államban mindenféle hivatal szükséges, hogy az állam czéljához mindenkinek hozzá kell járulnia, hogy büntetések szükségesek stb. Ezen harmadik csoportbeli követelmények mint többé-kevésbbé távolabbi következtetések már határozatlanok, még pedig annál határozatlanabbak, minél tovább következtetünk és részletekbe bocsátkozunk és azért szükség van tételes törvényekre, melyek a következtetéseket, a levezetett szabályokat kötelezőleg megállapítsák. A természettörvényt ugyanis nem szabad úgy tekinteni, mint a legkisebb részletekig kidolgozott, minden lehetséges viszonyra alkalmazott törvénykönyvet, a milyen pl. a polgári törvénykönyv (Magyarországban egyelőre csak mint tervezet), melyet az egyes concret esetekre csak gépiesen kellene alkalmazni, és épen azért a részletek szabályozása végett a természettörvény alapján álló tételes törvényekre van szükség.

4 Mint az eddigi fejtegetésből látszik, a tízparancsolat a természettörvény parancsai közt középhelyet foglal el, mert a tízparancsolat tartalma a legáltalánosabb elvekből való legközelebbi következtetés és viszont a további következtetésekre ő a kiindulópont. A 2. tábla parancsaiban főleg az emberek közt lévő természetes jogi kötelmek jutnak kifejezésre főbb alakjaikban. Positiv oldalukat tekintve 1 Pars III. 1, 7. 2 Enarratio in Psalmum 57. Ed. Bened. n. 1. 3 In 3. dist. 39. a. 1. ad 1. 4 Cathrein : Recht, Naturrecht und positives Recht. 281. 1.