Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

-és szabály egyetlen egy parancsban, alapelvben egyesül. Melyik az a legfőbb alapelv ? A legfőbb alapelven azt a legegyetemesebb parancsot értjük, mely minden egyes részletesebb parancsnak okát adja, melyre mint gyökérre minden parancsot vissza lehet vezetni, vagyis a mely alakilag legfőbb, és a mely az egész törvényt, ennek minden egyes parancsát implicite magában foglalja, melyből tehát mint közös forrásból minden részletes parancsot le lehet vezetni, vagyis a mely anyagilag is legfőbb.

1 Melyik ez az alapelv? Szent Tamás szerint a természettörvény minden parancsa azon az alapon nyugszik, hogy a jót meg kell tenni, a rosszat pedig kerülni.

2 Ez az elv valóban okát adja minden egyes parancsnak és vissza lehet rá vinni valamennyit. A közös és végső ok ugyanis, hogy a természettörvény minden egyes parancsát miért kaptuk, az, hogy belsőleg és magában véve jó vagy rossz az, a mit a törvény parancsol vagy tilt. Mert ha kérdezzük, hogy Isten miért adta nekünk eme parancsokat és miért kell Isten parancsának engedelmeskednünk, végső elemzésben az a felelet rá, hogy ez jó, ellenkezője pedig rossZi Legegyetemesebb is ez az elv, melyből mint közös forrásból minden parancsot le lehet vezetni, mely voltakép már magában foglal minden parancsot, úgyhogy az egyes parancsok csakugyan ennek az alapelvnek határozottabb körvonalozásai, részletesebb alkalmazásai. Mert az egyes parancsok is mind arra vonatkoznak, a mi az emberre nézve ilyen vagy olyan körülmények közt belsőleg jó vagy rossz, mind Istenhez, mind önmagához, mind pedig embertársaihoz való viszonyában; a mi ezen lényeges viszonyoknak megfelel, az belsőleg jó, a mi velük ellenkezik, belsőleg rossz. Tehát bármely parancsnak teljesítése nem más, mint a jónak megtevése és a rossznak kerülése.

3 így az egész erkölcsi rend valóban egységes alapon nyugszik, igazi zárt egységet alkot, bármily különböző részletes parancsok fordulnak elő benne az élet különféle viszonyainak megfelelően. A «diverte a malo •et fac bonum» a vallás-erkölcsi életnek sarkpontja, rövid foglalatja, compendiuma az egész erkölcsi életnek s minden fokozatának, egyetlen biztos alapja az ideiglenes és örök boldogságnak. Ezzel ellentétben Kant óta az ő iskolájához tartozó bölcselők két alapelvet különböztetnek meg, alakit és anyagit. Az előbbi az, melyből nyilvánvalóvá lesz, hogy miért kötelező mindaz, a mi parancsolva van, de nem lehet belőle megtudni, hogy mi van megparancsolva; az anyagi 1 Th. Meyer, Jnstitutiones Juris Naturalis I. pag. 235. 2 Summa I, II. q. 94. a. 2. 3 Cathrein, Philosophia Morális, pag. 111. sq.