Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

Habe nun, ach ! Philosophie,

... Juristerei

... und Medizin,

... Und, leider ! auch Theologie!... Durchaus studiert, mit heissem Bemühn. E sornak ilyen fölfogásában egyezik a legtöbb Faustmagyarázó. Meg is okolják, hogy miért épen a theologia studiumát bánja Faust oly nagyon. Ehhez a megokoláshoz szeretnék majd egy-két gondolattal hozzájárulni. Ismerem e sornak négyféle magyarázatát, megokolását: a régebbek közül Fischer Kuno, Düntzer és SchrÖerét, az újabbak közül WitJcowslciéL Ezek közül csak Schröervel tudok teljesen egyetérteni; más Faust-philologusok e sorhoz nem fűznek külön megjegyzést. Witkowshi 1908-ban megjelent Faustkiadása 2. kötetében, vagyis a commentárban

1 (203. old.) így okolja meg azon kérdést, hogy Faust miért épen a theologiai tanulmányokat bánja oly nagyon: «Weil die Theologie im Gegensatz zu den anderen Wissenschaften, die nur nutzlos waren, ihm direkt geschadet hat, indem sie von dem rechten Wege zur Naturerkenntnis abführte.» Hasonlóan utal Fischer Kuno

2 is e tudománynak a természet megismerésében való elégtelenségére, mint a bánat okára : «Je näher er der Natur zu kommen hoffte, um so weiter hat ihn der Weg der zünftigen Wissenschaften davon entfernt. Daher das Wort: Und leider auch Theologie!» Ez utóbbi autorral egyet tudok érteni, ha idézett szavai folytatólagos magyarázata e mondatának is: «Daher jenes aus der Tiefe schmerzbewegter Brust hervorgestöhnte «Ach!» — WitJcowshinak azonban szerény nézetem szerint nem lehet igaza. Nehezen fogadható el, hogy Faustnak a természet igaz megismerésében a theologia nagyobb akadály lett volna, mint a középkor többi tudománya. Hiszen a középkor minden tudománya egyazon, gyakran téves módszerrel dolgozott, mind telidesteli voltak mindenféle babonával, nevetséges szőrszálhasogatással ! Avagy miben különbözött még a Wallenstein korabeli csillagászat módszere, miben a középkor történetkritikája, miben természettudománya a thcologiától, illetőleg ennek módszerétől ? Ha ugyan lehet a XV—XVI. században ilyen különálló tudományokról beszélni ! Maga a Faustbeli Nostradamus (Michel de Nôtre-Dame), korának leghíresebb orvosa és csillagásza 1555-ben kiadott verses könyvében : «Les prophecies de Michel Nostradamus» nem használja-e tudományát jóslásokra? Avagy üsse föl bárki a mi Apáczai Cseri Jánosunk híres Encyldopaediáját, s látni fogja, minő fokon állott 1 Georg Witkowski : Goethes Faust. Leipzig-Hesse, 1908. 2 Kuno Fischer : Goethes Faust. Zweiter Bd : Entstehung, Idee und Composition. Sechste Aufl. Heidelberg, (200. old.)