Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

kellett tanulmányoznia ellenségét is. Meg kellett ismerkednie jövendő ellenfelei szellemi fegyvertárával s el kellett készülnie azon ellenvetésekre, a melyek ellenfelei részéről érhetik, meg kellett tudnia, hogy vannak-e és hol érintkező pontok a régi és új tanok között. Valódi eredményt nem várhatott ezek ismerete nélkül. Nyert ugyan természetfeletti segítséget is, de viszont magának is meg kellett minden lehetőt tennie. Meg kellett tehát ismerkednie legveszedelmesebb ellenfelei gondolatvilágával: irodalmával és bölcseleti rendszerével, a miről írásai valóban tanúskodnak is. Mindenesetre meglepő volna, ha a görög szellem egyik legkiválóbb herosát, Platónt nem ismerte volna; kétségbe nem vonhatjuk, bizonyítani nem tudjuk e tényt. Igaza van Nordennek, hogy kettejük szóhasználatának, kifejezéseiknek egyezése még nem elég bizonyíték arra, hogy egész határozottsággal állíthassuk.

1 Sokkal valószínűbb ellenben, hogy a chronologiai nehézség ellenére is Philot ismerte és olvasta,, s nem lehetetlen, hogy a platóni reminiscentiák innen jutottak leveleibe. Lincke Platon és Pál apostol kosmologiája közt vél rokon vonásokat találhatni.

2 Arra a kérdésre tehát, hogy hol és mikor sajátította el az apostol görög műveltségének legnagyobb részét, azzal kell felelnünk, hogy másodszori Tarsusban való tartózkodása idején, a mely közvetlenül a megtérése utáni időbe esik. Ekkor már nem akadályozta meg ebben sokat emlegetett szigorú családi nevelése, a törvényhez való ragaszkodás, másrészt pedig csak ekkor tudta jövőjét, czélját, a melyre készülnie kellett. Heinrici a korinthusiakhoz írt levélhez fűzött kommentárjában keresi a hellen elemet Pál apostol leveleiben, a mely munkájának módszere ellen hevesen tiltakozik Norden s merész állításait, nevezetesen a rhetorika és stoa tárgyalás módját nagyon kifogásolja. S a mikor állításait röviden megczáfolja, a többek közt kifogást emel az ellen is, hogy Heinrici ismételten Tarsusra hivatkozik : a rhetorika és stoa e virágzó városában nem behunyt szemekkel nevelkedett az apostol. Csakhogy Norden figyelmét elkerülte az, hogy az apostol kétszer is tartózkodott Tarsusban huzamosabb ideig, Norden pedig itt az elsőre gondol, a mi kitetszik érvélési módjából is. Először ugyanis az apostol szavaira hivatkozik, hogy született Tarsusban, Jeruzsálemben nevelkedett Gamaliel lábainál stb.

3 Azután hivatkozik szüleinek szigorú, farizeus érzületére, a mely nem egyeztethető össze a pogány tanulmányokkal. Hogy Gamaliel azon tanítványai közé tartozott, a kik «a görög bölcseségben is nyertek kiképzést tőle, ha nincs is reá határozott bizonyítékunk, mégis valószinűnek látszik.» 1 Norden i. m. 497. 1. 2 Philologus LXX, 4 és Berl. Phil. Wochenschrift, 1912. 11. sz. 344. 1. » I. m. 495—6. 11.