Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1911-1912-iki tanévre

ségei dicsekesznek, hogy így tévútra vezessék a korinthusiakat és ezt kihasználják az apostol magvetésének meghiúsítására és a maguk elő­nyére. Ha már épen dicsekvésről van szó — ez a fejezet gondolat­menete — bár balgaságnak tartom, mégis én magam is megtehetem. De lássuk, hogy mivel kérkednek amazok? Azzal, hogy zsidók? Én is az vagyok. Hogy izraeliták? Én is az vagyok. Hogy Ábrahám ivadékai? Én is az vagyok. Egy szóval, ha azzal kérkednek ellenségeim, hogy a. zsidó nép színe-javából származtak, ugyanazt teljes joggal megtehetem én is. Sőt olyan dolgokra is hivatkozhatom, a melyekben ők egyáltalán nem részesültek. Ennek folytatásakép elmondja azután a Krisztus hité­ért történt szenvedéseit, kinyilatkoztatásait, elragadtatását stb. Ezen helylyel nagyon közeli rokonságban van Phil. 3, 5-6-ban fog­lalt nyilatkozat, a hol szintén a hamis tanítóktól való óvakodásra int r nevezetesen azoktól, a kik a körülmetéltetést még a keresztény hitben is szükségesnek mondják. Eldicsekedhetnék ő is az előkelő szárma­zású zsidó minden kiváltságával, de a mi neki nyereség volt, azt Krisz­tusért kár gyanánt tekinti. Ugyanaz áll tehát e helyre is, a mi a II. Cor. 11, 12-re. Az ismertetett helyekből tehát, a melyeket Pál apostol zsidó szár­mazásának, szigorú, merev farizeusi neveltetésének, a mózesi törvényhez való odaadó ragaszkodásának bizonyításaként szokás emlegetni, nem lehet arra következtetni, hogy a világi tudománynyal az apostol egy­általában nem foglalkozott. Az apostol mindig ellentétképen hivatkozik származására és ezen ellentétben foglalt kiemelés, hangsúlyozás jogot ad az ellenkező feltevésre is. El kell ismernünk, hogy ezeknek a helyek­nek, ha bizonyító értékükről van szó, a szokásos magyarázatra nagyobb a bizonyító erejük, de a többi körülmények ezen bizonyító erejüket eléggé lerontják. Ezen helyekről szólva, a melyekben az apostol életrajzát adja, és ezeket ily módon magyarázva, ezen magyarázat iránt kétséget ébreszt­het az, hogy az apostol, a hol csak magáról nyilatkozik, mindenütt zsidó származását emlegeti, a világi tudományokkal való foglalkozását ellenben egy szóval sem említi. Hogy az apostol szavainak ilyetén ma­gyarázására mi adott jogot, azt már láttuk. Hogy pedig mindenütt csak zsidó származása kerül szóba, annak egyszerűen az a magyarázata, hogy sohasem jutott olyan körülmények közé, hogy alkalma lett volna ugyan­úgy nyilatkozni másnemű műveltségéről is. Legfeljebb az Areopagoson mondott beszédét lehetne itt felemlíteni, a melyben nem említi meg ugyan oly határozottsággal görög tanulmányait, mint zsidó származását szokta, de már fellépése, beszédének felépítése s annak majdnem minden sora e mellett tanúskodik. A pogányokból lett keresztények, sőt maguk a pogányok sem okoztak neki sohasem annyi kellemetlenséget, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom