Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

augusztus 31-i tanári értekezletnek bemutattak,

1 lehetővé tette, hogy az egyházjog, erkölcstan, lelkipásztorkodástan vonatkozásban levő s így ismétlésre okot adó részeit csak egy tanár tárgyalja s ezzel is megkönnyebbüljön a növendékek munkája a nélkül, hogy a theologiai tanulmányok valamely része elmaradjon.

2 Az időviszonvok különfélesége szerint mindig megvolt az törekvés, hogy a hittudományi tanfolyamon előadott ismeretek megfeleljenek a kor kívánalmainak. Hogy az apátság élete kezdetén mily keretekben folyt az oktatás, arról alig szólhatunk. A rend fiatalsága a grammatikai oktatáskor olvasgatta a szentírást, a szentatyák müveit is, hiszen mint jövendő igehirdetőknek, ho'gy jó magyar szónokok legyenek, elsősorban a szent könyvek tartalmának alapos ismeretére volt szükségük; a dogmatikai anyagból elengedethetetlen volt az apostoli hitvallás, a főhitigazságok némi értelmezése ; az erkölcstanból a kötelességek, a fő erények és bűnök tárgyalása bizonyára a legkevesebbje volt a követelményeknek; ezek mellett olvastak aszketikus müveket, tanulták a mise és részei ismeretét, az egyházi szertartásokat, a főbb zsinati rendeleteket, kánonokat s a töredelem szentségeivel összefüggésben meg kellett tanulniok a minden gyóntatóra egyaránt fontos casuisticus szabályokat; végre jól be kellett magukat gyakorolni ok az egyházi időszámításba.

3 Elég gyorsan új elemmel bővült a hittudományi oktatás : a jogival. Pannonhalmán a hazai joggal, tekintve, hogy a konvent már a XIII. század első harmadában mint hiteles hely működött, rég foglalkoztak. De a század második felében igen divatos, fölkapott tanulmány lett a római jog. Hogy ennek tanulmányozására túlságosan ráadták magukat a szerzetesek, látszik a főleg gyakorlati ismereteket sürgető 1279-i budai zsinat határozataiból,

4 melyek közt arról is szó esett, hogy, ha valamelyik szerzetes grammatikán, theologián, logikán kívül mást is hallgat, kiközösítés alá essék.

5 1 U. o. 164. 1. 2 Némi magyarázatul szolgáljanak a következő pontok : «Az egyházra vonatkozó tételekből az egyháznak tökéletes társaság tutajdonságai

val biró természetét, a politikai hatalomhoz való viszonyát, alkotmánytanát a tus canonicum, a könyvtilalomnak részletezését a morális, a többi, az egyházra vonatkozó tételeket a dogmatika adja elő. A zsinatokat illetőleg, ezek dogmatikai tekintélyének kellékeit a dogmatika történelmét a história adja elő . . . A hitnek az erkölcsi élethez való viszonyát a morális, mint ismeretforrást a philosophia, minden más tekintetben a dogmatika tárgyalja...» Igazgatói irattár. 3 Balics Lajos : A római kath. egyház története Magyarországon II/2. 541 — 544. 11., A pannonh. Sz. Benedek R. tört. I. 348. 1., v. ö. 26—27. 11. 4 Békefi, id. m. 309. s köv. 11. 5 V. ö. A pannonh. Sz. Benedek R. tört. II. 22.1., Katholikus Szemle 1904.413.1.