Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

A germ. i-umlaut egyes esetei az idg szóhangsúly szempontjából

e (è) erfolgt. Dieser Prozess scheint gemeingermanischzii sein, vollzieht sich jedoch erst im Sonderleben der einzelnen Dialekte. Die Übereinstimmung in der Wandlung lässt vermuten, dass wenigstens der Keim der Bewegung noch in die urgermanische Zeit zurückreiche». <»í). Fentebb hivatkoztam ezen igék nagy számára, s így a praes. sg. 2. és 3. sz.-ű umlaut nagy kiterjedettségére. Fölsorolom ezen igéket, hogy nagy számuk szemléltetésével is támogassam érvelésemet. Legtanácsosabbnak találom ófn alakjnkban ide iktatni őket. Ablaut-soronkint veszsziik őket. Még szükségesnek tartottam megjegyezni azt, hogy ennek a sg. 2., 3. sz.-ü e > i változásnak óészaki hiánya analógiából magyarázandó; valamikor ott is megvolt. Noreen: Altnord. Gr. I

3, 520 §. anm. 4: «Durch ausgleichung steht bei den starken Verben im ganzen sg. e statt i, wo dieses in urgerm. Zeit aus e entstanden war.» Hangsúlyozom, hogy a következő fölsorolásnak pusztán csak szemléltető czélja van. Nem akarom ezen fölsorolandó igék 2. és 3. szem.-éről állítani, hogy valamennyi tényleg ófn vagy más germ, nyelvű emlékben elő is fordul ; akkor mindegyik alak előfordulása helyét meg kellett volna pontosan jelölnöm. De mégis reconstruáloin a Braune, Gellée-Lochner, Sievers Noreen kézikönyveinek megfelelő helyeiből vett infmitivusokhoz a praes. ind. sg. 2. és 3. szem.-ét, mert ha leírva nincsenek is mindezen alakok, abból még nem következik, hogy az élőbeszédben elő nem fordultak. A fölsorolandó sg. 2. és 3. szem.-ű alakoknak tehát csak reconstructiós értékük van. Nagyszámukból némi fogalmat alkothatunk magunknak arról, mily gyakori lehetett már a germ, élőnyelvben is az umlaut folytán föllépő hangcsere és hogy mennyire hozzászokhatott a germ, nyelvérzék a gyökérvocalisnak (umlaut következtében is beálló) gyakori változásához és cseréjéhez. TO. Az ind. praes. sg. 2., 3. sz.-ben ime a következő igéknél fejlődött ki a germ, i-umlaut: 1) a III. ablaut-sor igéinél; ide nem tartoznak az egész praes. tőben i gyökérhangzós nas-\-cons. tővégűek, mert ezek a sg. 2. 3.^ sz.-ben umlautot nem mutathatnak úgyis i lévén gyökérhangzójuk már az egész, praes.-tőben. Azonban idetartoznak már a lllb) osztály összes igéi, így: belgán 2., 3, sz.-ű. sg. praes. bilgis-bilgit (= megharagudni), bellan « « « « « billis-billii (— ordítani), bergan « « « « « birgis-birgit (— elrejteni), felhan « « « « « fUhis-ftlhit (= beajánl-parancsol), géltan « « « « « giltis-giltid (= érni vmit), hëlfan « « « « « hilfis-hilfit (= segíteni), hellan « « « « « hiUis-hillit (= hangzani),