Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Bresztyenszky Béla, a későbbi tihanyi apát.

1 Később annál inkább iparkodtak a rendtagok ezen kötelezettségnek megfelelni, mivel a Rendnek kellett ellátni a pozsonyi és győri akadémiák bölcseleti tanszékeit. Mások meg akadémiai tanárságra képesítő vizsgálatot tettek, mint Virth Adorján 1821-ben bölcseletből s mennyiségtanból,

2 Czinár Mór dr. 1830-ban a vallástanból és a magyar irodalomból.

3 Mikor tehát a. bölcseleti tanfolyam Győrből Pannonhalmára került, megfelelő képesítéssel biró tanári kar nélkül sem szűkölködött.

4 Mikor a pannonhalmi tanárképző működése úgy, a hogy megkezdődött, sok nehézséggel kellett megküzdeni, hogy a kellő számú s megfelelő képzettségű tanári kart össze lehessen állítani. A Rend alig rendelkezett okleveles tanárokkal s ezeket a nyilvános intézetekben kellett alkalmazni. Kruesz főapát 1879-ben több, már működő tanárt azon kötelezettséggel küldött az egyetemre, hogy tanulmányaik befejezésével a pannonhalmi tanárképzőn működjenek,

5 de ezekből négy sohasem lett pannonhalmi tanár. így azután még 1880-ban is oly szegényes volt a berendezkedés, hogy a tanárképzőn nem okleveles tanárok is működtek. 1890-ben Acsay Ferencznek a Rend irodalmi működésére s a pannonhalmi tanárképzőre vonatkozó javaslata a rendi káptalant, egyes rendi gymnasiumok tanárait s magának a főiskolának tanári karát is foglalkoztatta azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a főiskola számára tanári kart nevelni. Kívánatosnak látták, hogy a tanárképzőn alkalmazandó tanárok eleve megválogattatván, Budapestre menjenek, itt az egyetemen doktori szigorlatot tegyenek, utóbb külföldi egyetemet látogassanak, majd néhány évig nyilvános intézetben működjenek mint tanárok, hogy az egyes tárgyak módszeres kezelésébe belejőve, az iskolai élettel megismerkedve, egészen kész erőkként kerüljenek a pannonhalmi tanárképzőre.

6 Az 1894-i rendi káptalan tanügyi bizottsága is szükségesnek tartotta, hogy azok a tanárok, kik főiskolai tanárokul fognak alkalmaztatni, az egyetemen továbbképeztessenek s e téren tervszerű nevelést tartott kívánatosnak.

7 Meg is történt, hogy többen itthon és a külföldön egyenesen a tanárképző czéljaira egyetemi képzésben része1 1812 augusztus 27-én, olvassuk a Diarium monasterii Sancti Martini-ban : Pestre ment «pro philosopbico gradu examen facturus». A következő évben doktor lett. Mattyasóvszky Kasszián : Bresztyenszky Adalbert élete (Győr, 1909.), 9. 1. 2 Pannonhalmi rendi levéltár. 3 Pannonhalmi perjeli napló 1830 márczius 9-nél. * V. ö. Németh Ambrus, id. m. III. 48. 1., Acsay, id. m. 427., 452 —455. 11., hol azonban a rendi bölcseleti iskola tanárainál nem mindegyiknél van jelezve, hogy doktor volt. 5 A főapátsági konventülések jegyzőkönyvei 1870—1892. 131., 133., 135. 11. 6 Főapáti irattár, Ill/a. 7 Káptalani iratok. 1894., a főapáti irattárban.