Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Szükséges is volt, hogy az intézet fejlesztessék, rendbe jöjjön, mivel n künn levő rendtagok készülése lassú, nehézkes volt, mit eléggé bizonyít az, hogy 1872-ig, a tanárképző neveltjeit is számítva, mindössze csak 19 rendtag tett tanári vizsgálatot.

1 S a fejlesztést szükségessé tették a már hozott tanügyi intézkedések s az új közoktatásügyi törvények előkészítő tárgyalásai. Kruesz ezeknek közepette, csak úgy, mint előbb, az egyetemtől független tanárképzés mellett volt. 1874 február 27—28-án a tanító rendek főnökeinek tanácskozásán, majd a püspöki kar megbízásából a középiskolák szervezésére vonatkozólag írt memorandumában, mely május 5-én a miniszter elé jutott, hangsúlyozta, hogy «tanárképesítő intézetek a hitfelekezetek által előnyösen állíthatók föl; a kormány ezeket ép úgy ellenőrizheti, mint a középtanodákat, vagy egyéb tanintézeteket, csak részrehajlás nélkül járjon el a hitfelekezetek irányában, mert az egyenlőtlen mérték a kormány kezében fölöttén fájdalmasan sebez.»

2 Mikor azután értesült róla, hogy a miniszter a tanárvizsgálat letételét nem akarja megengedni az egyetem rendszeres látogatása nélkül 1876 február 16-án Treforthoz írt levelében újra óvást tett a szándék ellen. «Idáig, írja neki, számosan tették le a rendtagok közül az állami tanári vizsgát és pedig, miként az illető tanárvizsgáló bizottság tagjaitól tudom, jól, sőt jobban, mint azok, kik az egyetemen szerezték ismereteiket. Miért akarják tehát kényszeríteni a mi embereinket is arra, hogy oda járjanak, a honnan a viszonyok befolyása alatt kevesebb gyümölcscsel térnének meg?»

3 Két évvel utóbb egyenesen megmondja a miniszternek, hogy rendi tanárképzést akar. «Bátorkodom, írja Trefortnak 1878 deczember 1-én, az 1848-i rendszert újra Excellentiád magas figyelmébe ajánlani ! Mi gonddal fogjuk növendékeinket készíteni és pedig a kijelelt csoportok szerint. Excellentiád küldjön ki egy királyi biztost, pl. a kerületi kir. főigazgatót, ki a vizsgálatot vezeti s a jelöltek készültségéről meggyőződvén, az oklevelet is kiállíthatja.»

4 A következő években értekezleteken, a miniszterekhez írt nyilatkozataiban, a pannonhalmi tanári értekezleteken állhatatosan hangoztatja, hogy nem fogadhatja el a tanári vizsgálatoknak az egyetem látogatásától való függővé tételét. Egyidejűleg pedig rajta volt, hogy a pannonhalmi tanárképzőt fejleszsze. 1881-ben két előadó napot elvett a theologiától s a tanárképzés czéljaira rendelte;

5 majd a következő évben intézkedett, hogy az alapvizsgálatra menő növendékek (magyarból, bölcseletből, neveléstanból) itthon előzetes vizsgálat alá vétessenek.

0 A következő, 1883. év ehhez a határozathoz hozzáírta a «deleaturt»-t mivel a vizsgálat rendje s a tárgyak csoportosítása megváltozott; de 1 A föapátsági konventülések jegyzőkönyvei 1870—1892. 43. 1. 2 Főapáti irattár. 3 U. o. 4 u. o. 111/a. & Jk. II. 82.1. s Jk. II. 86—87.11. 6