Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

(f 735.), a york-i és weremouth-i iskolák igazgatója; Alcuin (f 804.), századának legnagyobb tudósa, kit tanítványa Nagy Károly hívott meg Párisba, a hol több Benedek-rendi társával együtt «Scholae palatinae» néven megalapította a párisi főiskolát, mely az oktatásügy történetében új korszakot jelöl; Rhabanus Maurus (f 856.), a fuldai iskola mestere, a kit kortársai a «praeceptor Germaniae» névvel tiszteltek meg. Körülbelül ugyanezen időbe esik még a szent-galleni, hirschau-i, reichenau-i,. corvey-i,. fleury-i és az oxfordi benczés iskolák megalapítása, melyekről magasztalólag mondja egyebek közt Browning is,

1 hogy: «nem csupán a fölvilágosodás középpontjai voltak, hanem a keresztény nevelésnek oly példáit mutatták a világnak, melyektől soha nem tért el teljesen, s e nagy monostorok voltak a népnevelés középpontjai, a tndományok szabad hazája, az irodalom lelettára, az ifjúság iskolái és a tanultak egyetemei, királyok kanczelláriái, papok képzőintézetei, a földmívelés, kézipar, zene, építő és festő művészet iskolái». Az a nagy reform-mozgalom, mely egyházi, politikai és társadalmi téren egyaránt egész Nyugat-Európa szellemi újjászületését eredményezte, ugyancsak egy benediktinus kolostor falai közül indult meg. Nem tartozik tárgyunkra a cluny-i benczés congregatio működésének világtörténelmi jelentőségét csak vázolni is. Elég említenünk, hogy a cluny-i monostor apátjai rendkívüli súlyt helyeztek szerzeteseik kiképzésére s kolostoraikat nemcsak erkölcsi, hanem tudományos tekintetben is mintaszerű szerzetesi intézetekké szervezték. Az ő kolostoraikból kerültek ki a legnevesebb főpapok s szerzeteseik, mint ismeretes dolog, csakhamar a pápai trónt is meghódították, úgyhogy a XI. század derekától a XII. század második negyedéig szoros egymásutánban hét benediktinus ült a pápai széken. Tanításügyi szempontból különösen dicsőségesnek mondható ez a korszak. Ekkor áll virágzása tetőpontján a reims-i benczés iskola, a tudósok és írók egész körének gyülőhelye, hol fejedelmi sarjak nevelkedtek s a hol néhány évvel korábban a cluny-i iskolában tanult Gerbert, a későbbi II. Sylvester pápa, Szent István királyunk kortársa is tanított. A cluny-i kolostorból kiindult mozgalomnak hullámai elhatottak Magyarországba is, még pedig épen azon időben, midőn első apostoli királyunk az újonnan alapított keresztény magyar államnak megszilárdításán fáradozott. Szent István, — ki mellesleg említve a cluny-i kolostor apátjával, Odiloval is összeköttetésben állott, — hogy országunk új, 1 A nevelés elméletének története, magyarra fordítva : Budapest, Athenaeum, 1885. 35—6. 1. A régebbi külföldi benczés iskolákra nézve fő forrás Mabillon Annales-ein kívül Ziegelbauer négy folio-kötetes munkája : Hist, rei lit. Ord. S. Ben. Augustae Vind. et Herbipoli, 1754. (Első kötete országonkint ismerteti a nevezetesebb benczés iskolákat.)