Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

osztályra is átvitték ezt a jelleget. így történt, hogy noha érettségi vizsgálatra kezdettől fogva Győrré mentek a rendi növendékek, VH-ről s VIII-ról itthon tettek vizsgálatot s kaptak bizonyítványt. S a tanári karnak annál kevésbbé volt oka fölfogása helyességében kételkednie, mivel Rimely Mihály főapát, midőn 1855 márczius 27-én kérdést intézett a helytartótanács soproni osztályához, vájjon a magántanulók érettségijére vonatkozó február 21-i miniszteri rendelet vonatkozik-e a pannonhalmi növendékekre is, május 9-én azt a feleletet kapta, hogy azok mint eddig, érettségi vizsgálatra mehetnek.

1 A két osztály nyilvános jellege annyira átment a tanári kar tudatába, hogy az 1873 szeptember 31-i értekezleten arra kérte a főapátot, járjon utána, nem lehetne-e a lyceum számára az érettségi tartás jogát megszerezni. Kruesz főapát késznek nyilatkozott rá, hogy tudakozódni fog.

2 Azonban hamarosan rá kezdték az osztályok nyilvánossági jogát is bolygatni. A honvédelmi miniszter 1874 február 13-i rendelete visszaélésnek jelezte, hogy papnövendék czimen jelentenek be oly seminariumi növendékeket is, kik még gymnasiumi osztályokba járnak; pedig csak a hittudományi hallgatókat illeti meg a papnövendék czím s a vele járó katonai szolgálat alól való mentesség. Ez a rendelet nagy zavart okozott Pannonhalmán, mivel nem egy gymnasiumi osztályt végző növendék sorozás előtt állott s félő volt, hogy beválnak, szolgáiniok kell. A baj elhárítására tanácskoztak rajta, nem lehetne-e a gymnasiumi osztályokat a hittudományi tanfolyammal egyesíteni, de oly nehézségek támadtak, hogy inkább azt határozták, egy év alatt el fogják a növendékek végezni úgy a VII., mint a VIII. osztályt. A készülés szépen haladt s a tanári kar elhatározta, hogy miniszteri engedélyt fog kérni, hogy a növendékek a rendes érettségi után, 1875 október havában tehessenek érettségit.

3 Kádas Rudolf, győri tankerületi főigazgató, midőn e kérelmet a miniszter elé terjesztette, teljesítését azon föltételhez kivánta köttetni, hogy a növendékek előbb VIII-ról osztályvizsgálatot tegyenek. A miniszter a főigazgató fölterjesztése szerint döntött. Kruesz főapát ezt sérelmesnek találta s meg is írta Kádasnak, hogy nem érti, mi czélból emlegette, hogy intézetünk nem nyilvános, államérvényes bizonyítványokat nem állíthat ki, mikor 1852 óta mindig a lyceum bizonyítványával jelentek meg növendékeink az érettségi vizsgálatra

4 és soha senkinek eszébe sem jutott a bizonyítványok érvényességét 1 Protocollum correspondentiarum cum statu civili, a pannonhalmi rendi levéltárban 2 Jk. II. 19. 1. 3 Jk. II. 28. 1. 4 Feltűnő, de szándékos eljárás lehet, hogy a főapát nem hivatkozik a helytartótanács soproni osztályának 1855 május 9-i iratára.