Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Főiskolánk a hazai tanárképzés szolgálatában, A midőn egy régi óhajunk teljesültét megérve, már többször tervezgetett kiadványunkat évkönyv alakjában ezennel közzé teszszük: illő dolog, hogy elsősorban főiskolánk szervezetével s ennek történeti fejlődésével ismertessük meg az iránta érdeklődőket. Tanintézetünknek valamennyi ágazatát (noviciatus, gymnasialis osztályok, tanárképző, hittudományi tanfolyamok) történeti fejleményük szempontjából egyenkint és részletesen tárgyalja ismertető módon ezen évkönyvben egy másik dolgozat. E helyütt külön szólunk középiskolai tanárképzőnkről, a mely bizonyára leginkább érdekelheti a nyilvánosságot, különösen pedig tanügyi köreinket. Főbb körvonalakban, némi kiegészítő történeti visszapillantással, meg akarjuk tehát ismertetni tanárképző intézetünknek jelenleg fönnálló szervezetét, főleg pedig arra a kérdésre iparkodunk tájékoztató feleletet adni: van-e tanárképzőnknek sajátos hivatása s vájjon betölti-e ebbeli működésének körét kellő munkával és miképen oldja meg föladatát a hazai középiskolai tanárképzés szolgálatában? Mielőtt szorosan vett tárgyunkra térnénk, szükségesnek tartjuk egynémely egyetemes szempont beállítását. Szent Benedek rendje igazi mivoltában nem tanítórend, oly értelemben t. i., hogy szerzetesrendi általános jellegén kívül sajátos hivatása volna az ifjúság nevelése és oktatása, mint pl. a kegves-tanítórendnek. A szerzetes rendek ugyanis lényegben egyeznek ugyan, de azért mindegyiknek megvan többé-kevésbbé a maga sajátos jellege. A szerzetesség lényeges mivolta abban határozódik, hogy tagjai nem csupán végső czéljuknál fogva tartoznak erkölcsi tökéletességre törekedni, hanem egész életpályájuknak, még pedig testületben töltött életüknek közvetetlen és legfőbb czélja az erkölcsi tökéletesség s e végből az evangéliumi tanácsok követésére is kötelezve vannak.

1 A szerzetes testületek ezen lényeges mivolta mellett a köztük levő különbségeket leginkább a fogadalom (votum) és a rendszabály (regula) alkotja; amaz lehet egyszerű vagy 1 Sokan hiányosan vagy épen hibásan határozzák meg a szerzetesség megkülönböztető jellegét egyrészt a világiaktól, ezek közt még a világi papoktól, másrészt pedig a remetéktől. L. erre nézve : Dr. Hajdú Tibor, Erkölcsi tökéletesedéstan. Győr, 1908. 137—8. 1.