Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Befejezés

A kons, -j'em-képzések umlautja az egyes germ. nyelvekben. 94. §.... 344 A -jan-képző idg alakja és hangsúlya. 95. § ... 344 4. A nőnemű -jő és -jón képzések umlautja. 96. § 346 A két képző idg eredetének és szóhangsúlyának megállapítása. 97. §.... 347 Az idg -jé-képzőről. 98. § 348 5. A germ.-in (gót-ein) képző umlautja 349 E képző morphologiai eredete s fejlődése. 99. § 349 E képző umlautja az egyes germ. nyelvekben. 100. §. 349 A képző eredeti hangsúlya. 101. § 350 6. Idg -es/os, germ. -iz, -ir-er képző umlautja. 102. § 351 A germ. iz-ir képző eredete. 103. §. 352 E képző idg, ősgerm. szóhangsúlya. 104. § 353 7. A közép- és felsőfok umlautja. 105. § 355 Az -iz és -ist képzők i-eleme az idg-ban. 106. § 356 8. Az -ila(n), -iló-képző által inducált umlaut. 107. § 357 A képző szóhangsúlya az idg-ban és eredete. 108. § 359 Összefoglalása a képző hangsúlyáról mondottaknak. 109. § 360 9. Az -îna-(i)kîn-(i)lin képzők ... 360 Ily képzések umlautja az egyes germ. nyelvekben. 110. § 360 Az -in(a) képző eredete és idg hangsúlya. 111. § 362 10. Az -iní, -injő-képző , ... 363 Ily képzések umlautja. 112. § 363 E képző idg eredete és hangsúlya. 113. §. 364 11. Germ. -inga-linga-ilinga 364 Az -inga képző idg eredete és hangsúlya. 114. § 364 E képzések umlautja az egyes germ. nyelvekben. 115. §. 365 12. Az -ig képző ; umlautjának elterjedése. 116. § 366 A képző idg hangsúlya. 117, § 367 13. Az -iska képző ; hangsúlya és idg eredete. 118. § 368 E képzések umlautja, összefoglalás. 119. § 369 14. Germ. -i:)a (-icla) képző ... ... 370 E képzések umlautja az egyes nyelvekben. 120. § 370 A képző idg eredete és hangsúlya. 121. § 371 15. A -niss-lich-rich-skipi-képzők. 122. § 372 A nyugati germ. -nîssi, -nissí, -nissjá. 123. § 372 E képző ófn és kfn mellékhangsúlya, mint a szó exspiratorikus egységének megbontója. 124. § . 373 A germ. lík, ném. lich képző néni. umlautja. 125. §. ... 374 A -lîk-, ófn-rích — észak-skipi — nem tartozik a germ. umlaut tárgykörébe. 126., 127. §. ... 374 Beíejezés. — ... — 375 Az umlautos szók hangsúlyáról mondottaknak összefoglalása és a végeredmény levonása. 128. §. ... .. 375 A látszólagos nehézségek. 129. § . 375 Hypothesisünk nem zárja ki, hogy az erősségi szóhangsúly mellett más nyelvi tényezők is ne hatottak volna az umlaut regressivitása kifejlesztésében. 130. § 375 Más germ. magánhangzó-hasonulásnál is nagy hatása volt a szóhangsúlynak. 131. §. ... 376