Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

egyházi szerek gyűjteménye stb. Növendékeinknek saját ének- és zene­karuk van, mely időnkint szavalatokkal vegyített változatos műsorral elő­adásokat rendez. Viszont olykor kiváló művészek kapnak egyenes meg­hívást előadások tartására, mint pl. Bihari Ákos, a vígszínház művésze, klasszikus műsorának előadó bemutatására. Növendékeinknek az egyes szaktárgyakban való kiképzése menetét valamennyi szaktanulmányra nézve e helyütt nem kísérhetjük végig. A szakképzés szempontjából, általában minden szaktárgyra nézve, elég legyen említenünk, hogy a fő czél, a melynek elérésére törekszünk az, hogy tanárjelöltjeink megismerjék szaktudományuknak anyagát azon a fejlettségi fokon, a hová a legújabb időkig eljutott. Ennek elérésére az alapvizsgálatig négy — s azontúl a szakvizsgálatig ismét négy, összesen léhát nyolcz féléven át végig vezetjük növendékeinket szaktárgyuknak egész anyagán, fölhasználva az összes tudományos segédeszközöket, úgy­mint első sorban az összefoglaló, rendszerező tudományos munkákat, to­vábbá az ily alapvető műveken mint vezérfonalakon kívül az egyes részleteket bővebben kifejtő monographiákat, valamint a kisebb tanulmá­nyokat s a folyóiratokbeli legújabb eredményeket közlő értekezéseket és ismertetéseket. Az egyes tudományszakok sajátos anyagának rendszeres ismertetése természetesen mindig bizonyos bevezető alapismereteken és alapelveken nyugszik, a melyeknek tárgyalására vezető tanárainknak külön súlyt kell helyezniök; mert ezekben van bennfoglalva az annyira fontos módszer kérdése is, a melyen a rendszer fölépül. A methodologián kívül, mely az elméleti fejtegetések mellett gyakorlati irányelvekre is rámutat s példatárral kíséri a fogalmi ismereteket, minden szaktanulmányhoz szükséges egyszersmind bizonyos történeti rész. Mindezen részeket kiegé­szítjük még bibliographiával és ha nem is teljesen kimerítő, de bőséges tájékozódást nyújtó repertórium közlésével. Előadó óráinkon kimondott elvként a terjengős aprólékosságtól óvakodunk. Ez egyaránt vonatkozik az ismeretközlő eljárásra, a módszertani fejtegetésekre s a történeti részre. A szaktanulmányok körében az ismeretközlő előadó órákon kívül s az akroamatikus tanmód mellett vannak gyakorlati óráink is, melyeken a reáliákban kísérletek, megfigyelések folynak; ezenkívül speciális kollé­giumok módjára néhány órában részletkérdések fejtegetése is szerepel, hogy a tudományos munkálkodás módját is megismertessük növendé­keinkkel. A problémákat megoldó, szorosan vett búvárkodó tudós műve­letek helyett azonban ezeken az órákon is főleg a tanárképzés czélját tartjuk szem előtt, s azért inkább semináriumi jellegűek, gyakorlati irá­nyúak, semmint tudósképzés czéljára törekvők. A szaktárgyi teljesen gyakorlati kiképzést tanárképzőnk nem adja meg. Ez — mint már említettük — a későbbi évek feladata, s csak magában az iskolai életben eleven gyakorlattal érhető el. Ép azért az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom