Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Az umlaut regressivitásának psychophysikai megokolása

amúgy is gyakoriak ezen kapcsolatok. De ezen progressivitás Wundt szerint a z + v, s -f- v hangkapcsolatok hiányából s így ily hangkapcsolatokban való gyakorlottság hiányából magyarázódik ; de kérdjük, honnan-e hiány ? nemde a hasonulás következménye ! Ha pedig begyakorolta volna a nyelv ezen gyakori hangkapcsolatokat (z + v, s + v) akkor Wundt szerint regressiv assimilatiónak kellett volna végre fellépnie. Úgy hiszem más physiologiai okai vannak annak, hogy a bot-tal alakban progressiv, bot-ból alakban pedig regressiv a hasonítás iránya ; itt a «Prinzip der mechanischen Einübung» nem számít. A magyar hangrendnek is, mint a progressiv assimilatió eredményének, Wundt szerint cphysikai oka abban rejlenék, hogy a nyelvnek nem volt gyakorlottsága hátsó és mellső hangokat gyors egymásutánban egy szóban ejteni ; — de nem lehet-e akkor a német umlautot (krafti > krefti) ép így magyarázni? -— Minek azonban tovább czáfolgatni, részemről nem tudom elfogadni Wundt-u.dk példákkal egyáltalán nem támogatott nézetét, hogy a hasonulás iránya a gyakran összekötött mozgásoknak gépies begyakorlásától függne : «Prinzip der mechanischen Einübung oft verbundener Bewegung». Mégegvszer hangsúlyozom, Wundt ezen egész fejtegetésének tárgyi hibája az idem per idem. 55. A regressivitás lelki okának kutatását tudtommal eddig Wundton kívül még nem igen kísérelték meg. Lefolyását lélektanilag a többször említett Böthlingk-en kívül Steinthal, Jacobi, Bopp Hey se, Rumpelt magyarázták (1. Borries E. «Das erste Stadium des i-Umlauts» 73. o.) és röviden Sievers is leírta phonetikájában. De mindezek nem okolják meg a regessiv irányt, tisztán csak magyarázzák annak lelki 1 e f o 1 y a s á t, illetőleg psychikai lehetőségét; mert a lélektan szerint is lehetségesnek kell lennie az anticipatiónak. 56. Midőn tehát azt állítjuk, hogy a regressiv asshnilatiónál a később ejtendő hang képzete korábban jelenik meg a tudatban, evvel nem adtuk okát a regressiv hasonulásnak, csak psychikai lefolyását magyaráztuk. Míért jelenik meg a később ejtendő hang képzete korábban ? és miért kell ennek a hangnak, mely még csak képzet alakjában van meg a tudatban, erősebbnek lennie a már kiejtett hangnál és ennek kettős (acustikai és mozgás-) érzeténél, ill. teljesen friss képzeténél. Tudjuk minden hang kettős psychikai hatásnak van kitéve: az előtte ejtett hangokénak és az utána ejtendőkénekis. — Hogy a tudat két hang-képzet társulásánál melyiknek adja az elsőséget, az szerény véleményem szerint elsősorban physiologiai okoktól függ; de nem attól az egy általánostól, a melyet Wundt állított föl (mechanische Einübung). — A lelki okok közöl a jelentés lehet nagyobb befolyással a hasonulás irányának eldöntésénél; de ha a jelentés a physiologiai okok hatása folytán egyáltalán veszélyeztetve nincs,.