Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
suw- és iÇw-val képzettek helyét foglalják el. ÍY. avow: sufficientem, idotieum reddo (S), idoneum reddo (W), idonenm facere (V), kettős accusativusszal: 'àç xal btávwasv f^ôLç, Staxôvouç xa tvvjç Sia&rjxrjc;, II. Cor. 3, 6., eiç ti : £Ù/apta"ïoùvxeç xö x^-Ecp Tiaxpc xö Exavwaavxt, ^{Jtàç £?ç xyjv [ASpíoa xou xArjpou tö)V áyícov èv xü) cpwxí, Col. 1, 12. — Medialis alakja a LXX. fordításban már előfordul (I. Kir. 20, 11) és ebben a formában használják a byzánczi írók is. — Sexaxów: deeimo alquem, pro décimas ab aliquo accipio (S), decimo, decimam partem excerpo xivà, decimo aliquem, (décimas exigo vei accipio ab aliquo W.), décimas sumo (V.) b 5è [tv] y£V£aXoyoù|i£Voç; èÇ aôxwv SeSexáxwxev 'Aßpaaji (Zsid. 7, 6.) passivumban decimor, décimas do (W.) decimor (V.) A'euecç b §£xàxaç Xafißavwv SeSexáxtoxat (Zsid. 7, 9.). — Az attikai nyelvjárásban: oexaxeów, v. ö. Xen. Anab. 5, 3, 9. Néhány hasonló képzésű igét még a szóösszetételek közt említünk meg. — cÇw képzővel: Sec y|i,axiÇw : ostendo in exemplum, traduco aut ^-EaxptÇw (V.) ostendo in exempli im, contumeliae sen ignominiae expono (W.) traduco (V.) : é5£iy|i,áx^£v ev TOx££7)aía D-piajJißEuaag Col. 2, 15. Vox Graecis incognita — mondja róla Wilke. — £U(t> képzővel: TtapaßoXeüojxac < ua pà(3oXoç, melyből rcapaßoX£ta9-at volna várható ; a ßoX£0£<röm, alak nem fordul elő és maga az összetett alak is csak itt fordul elő az egész görögségben ; jelentése : TcapocßoXov £Êvac, mint TOpTcepeuEufrai — 7tépTC£pov eívat 5 1 periculo me expono ; irapaßoXeiüaaofraL periculum facere (S), audacter me obiicio periculis (W.), trado animam (V.), őxt otà xo ëpyov Xpiaxoö [Jt£Xp: ö-aváxou fjyyiaev Tcapa (8oX£uaà[JL£VOç TQ l'va ávaTTArjpwayj xo ujiôjv 6axéprj!.ta xfjç 7 ipôç |ji£ ÀEixoupyiaç Phil. 2, 30. Ezt a helyet Wilke így fordítja: vitae periclitatus. Ugyancsak ő 7iapaßouXs6o[xat czímszó mellett megjegyzi, hogy néhány codexben ez a szó olvasható naptx^oXeuead-at helyett. Stephanus pedig azt mondja: Phil. 2, 30, ubi libri plerique uapa[jouA£uaà|jL£voç, quod Hesych. ex hoc ipso liaud dubio loco exp. £?ç -9'ávaxov éauxöv éxSoóc; apud Graecos non exstat (G.). — xpr^axEÚojjiac me benignum exhibeo, benignitate utor (W.), benignus sum (V.), Vj ayárcrj |jiaxpoxk)fA£í, xpy]ax£Ú£xac 1. Cor. 13. 4. — £o)-val Suvaxáw potens sum, Suvaxôç eêju (S) potens sum (W. és V.) 8ç dç ô^iàç oùx aaítevEí àXXà SuvaxEÏ èv 6| jù V II. Cor. 13, 3, Su v axa yàp b iteoç axi^aat aùxév Rom. 14, 4. Neque apud profanos, neque apud LXX exstat. (G). Ide sorozandók még SiSaaxaXéw, èpyéw stb., de mivel ezek önállóan nem fordulnak elő, a szóösszetételek közt említjük meg őket. 1 Schmiedel i. m. lo3. 1. 4. j.
