Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

a «duo cum faciunt idem, non est idem» mondást ez esetben oda lehet módosítani: «duo cum diverso modo faciunt, idem erit eventus». így keletkeznek ma is más-más szempontok szerint: a castigált v. castrált kiadások, a szemelvények (chrestomathiák, partes selectae stb. címek alatt) az író egyénisége, világnézete, írói fejlődése stb. feltüntetésével, leginkább pedig a mű gondolatmenetének, tartalmi összefüggésének, kiemelkedő részleteinek stb. szemmeltartásáva) az ú. n. áthidalásos kiadások.

1 Annál inkább különbözik mai eljárásunk

2 a régiekétől, sőt a humanismus koráétól is a classicusok taglalásában, a melyet a mai kor változott világnézete, közszükségletei s a gymnasiumi tanítás újabb czéijai szabnak meg.

3 Hogy úgy szóljak, modern eszközeinkhez, a kutatás eredményeihez és felvilágosultságunkhoz méltó módon akarjuk interpretálni a classicusokat s csak az el nem évült hagyományokat használjuk fel értelmezésünkben. Érdemes e tekintetben egy mai magyarázatos kiadást, akár csak isk. kiadást is egybevetni régibb kiadásokkal, hogy szembeötlő bizonyítékát lássuk a haladásnak-. Pláne a tudományos commentárok (pl. a Teubneréi) tehetik csak világossá a különbséget, mely az egykori s a mai interpretator között van. Ekkora haladásról, ily nagyfokú bővülésről még halvány sejtelmök is alig volt az előző koroknak ! S ez a nagy bővülés annyival nagyobb becsületére válik tudományszakunknak, a philologiának, mert oly korban élünk, a mely legkevésbbé kedvez a classicus tanulmányoknak, különösen iskolai téren. Ez a folytonos haladás és tökéletesbülés az a pont, a mely a philologiai tanulmányok jövőjét biztosítja, hivatottságát emeli még azok szemében is, a kik a nyelvi és irodalmi tanulmányokat szellemes játéknál v. épen betürágásnál többre nem értékelik. Az egyszerű élveztetésnek, az erkölcsi tanulságok és szép kifejezések ellesésének s gyűjtésének fokán áll Nagy Szt. Vazul értekezése, a melyre mégis rámutathatunk mindenki előtt, mint a methodika olyan kísérletére, mely a philologia terebélyes fáját mustármag-állapotához viszi vissza. Érdekessé teszi a nagy mult, mely háta mögött van; a nemes szellem, mely átlengi, s különösen a bátor szembeszállás, mely a vakbuzgó törekvésüeket észre téríti. Körülbelül ezt akarja megértetni : ,Ime, keresztény feleim, Isten legnagyobb ajándokát: az észt, mely a nyelvvel együtt ember-voltunkat teszi, legnemesb alkotásaiban : az irodalomban és tudományban senki kezéből se vessük meg, hanem élesítsük rajtok elménket, gyarapítsuk belőlök ismereteinket, csinosítsuk nyelvünket, azaz tanuljunk tőlök bölcseséget, szép és választékos kifejezéseket, nyomós 1 V. ü. minálunk a Csengeri szerkesztésében megjelenő isk. kiadványokat. 2 Figyelemre méltó szempontokat vet föl ide vonatkozólag Karsai Ervin a Magyar középiskola ez idei folyamában. 3 V. ö. Utasításainkat s Cauer «Palaestra vitae»-jét.