Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

így a forgató kar tolja előre-hátra rudazat segítségével a karezoló szerkezetet vivő szánt ; az egyik excentrikus, helyesebben tojásdad alakú korong sülyeszti és emeli a reá nehezedő emelővel a gyémántot tartó kisebb emelőt, ugyanakkor a másik excentrikus (tojásdad alakú) korong a rajta nyugvó egykarú emelővel forgatja a fogaskereket kisebb-nagyobb fokban. A rajzot szemlélve azt gyanítom, hogy az utóbb említett emelőnek aligha nem kampós a vége s így ezzel viszi a fogaskereket egy vagy több foggal odább. Magától értetődik, hogy az osztógépet csöndes és főkép hőmérsékletváltozásoktól mentes helyen kell járatni; ép azért helyezte el Rowland is azt a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem physikai intézetének pinczéjében és itt vízimotorral tartotta működésben. Hogy mily hévvel s lelkesedéssel karolta föl Rowland az optikai rácsok készítését, leginkább az bizonyítja, hogy egymásután három jobbnál-jobb osztógépet alkotott s ha számba veszszük még azt is, hogy Rowland e téren nemcsak gyakorlatilag, mint mester, hanem elméletileg^ mint tudós is kitűnően működött, valóban a legnagyobb elismeréssel és hálával kell hogy adózzunk mindenkor emlékének. Visszapillantva az optikai rácsok és osztógépek eme vázlatos történtén, legott feltűnik az, hogy e fajta s a maga nemében érdekes, tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt fontos készítménynyel oly kevesen foglalkoztak; annál örvendetesebb azért ránk magyarokra az a tudat, hogy a kevesek között akadt magyar tudós is: Dr. Jedlik Ányosban, ki nein kicsi dicsőségünkre e téren is kivette a maga részét s bár eredményei nem is voltak oly fényesek mint Rowland-éi, többi kartársait tekintve, velők bízvást egy sorba tehető. A fönnmaradt okiratokból kitűnik, hogy gépe már 1846-ban készen volt, de hogy mikor kezdett bele, azt kikutatnom nem sikerült. Pannonhalmára 1884-ben került, s azóta a főapátsági főiskola physikai intézetének legnevezetesebb tárgya. Mivel a fönnebb ismertetett osztógépek közül egyetlenegynek sem lehetett teljes rajzát adnom, ez eléggé indokolja azt, hogy sokkal részletesebben írjam le

1 Jedlik gépét, mint a hogy az rendes körülmények között kívánatos volna. A mindenestül körülbelül 1 méter hosszú és lh méter széles gép főbb alkatrészei esztergályozott falábakon nyugvó sárgarész asztalon vannak elhelyezve és sorban a következők : 1. Két T alakban egymásmellé srófolt fémvályú. 2. A csavart forgató kerékszerkezet. 1 Palatin I. Gergely, Jedlik osztógépéről. Mathematikai és Physikai Lapok. II. köt. 229—234. 1. Budapest. 189 !.