Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre
A meghatározó neve : Kitől való a rács : Mi a rács anyaga : Mekkora a barázdált terület : Mennyi az öszszes barázdák száma : Di hullámhossza £0° C 760 mm. mellett Müller & Kempf Wanschaff Üveg 21 mm. 2151 589.648 [X |i 1885—1886 cc « 20 « 5001 589.616 « « 20 « 8001 589.635 « « 20 « 8001 589.599 Kurlbaum Rutherfurd fém 43 « 29521 589.586 1886—1887 Rowland « 42 « 23701 589.598 Bell « üveg 30 « 12100 589.618 1885—1887 « « 30 « 8600 589.623 « fém 100 « 29000 589.615 « « 100 « 40000 589.617 Thalén « <x 51 « 29101 589.597-6. A mikor Rowland még javában dolgozott híres osztógépe szerkezetén, ugyanakkor Mallok 1 is készített egyet, melylyel nem kisebb, mint 160—170 milliméter szélességben barázdált rácsokat akart előállítani. Ő az egyedüli, ki nemcsak írásbán, hanem még rajzban is ismerteti gépét, azonban Kayser tanúsága szerint, bár szerkezete nem rossz, mégis nagyon bonyodalmas egyes részeiben. Tulajdonosa eddig csak kisebb rácsokat készített: 80—160 karczolattal milliméterenkint, bár — mint mondja — képes volna könnyű szerrel 4000-ig is fokozni számukat. Megjegyzi továbbá, hogy az ilyen sűrű vonalozást mikroskoppal már nem lehet megkülönböztetni és csakis az ibolya-kékes fény, melyben napfénynél ferde megvilágítás mellett a barázdált fölület tündöklik, mutatja a vonalak jelenlétét. Nincs tudomása, írja Kayser, hogy valaki Mallokfélé rácsot tudományos czélra felhasznált volna; úgy látszik a gép nem vált be. Wadsworth 1897 óta dolgozik egy osztógépen, de máig sem készült el vele. Micholson szintén tervez egy nagyot, melylyel állítólag 400 milliméter széles rácsokat fog majd készíteni. Sőt — mint időközben olvasom a Beiblätterek-ben, 3 — Gale és Lemon már Michelson-féle rácsot használnak tudományos vizsgálódásaiknál; a rács sík fölületű s a barázdált terület nagysága 165x73 milliméter, de hogy mennyi rajta a karczolat, azt nem közlik. Azért hozom föl ezeket, hogy annál nagyobb elismerés és méltánylásban részesítsük Rowlandot, ki nemcsak tervezett, hanem tervét páratlan szerencsével meg is valósította. Mindenesetre megérdemiené Rowland nevezetes osztógépe, hogy vele bővebben és körülményesebben foglalkozzunk, de sajnos, ő is csak 1 A. Mallock, On a machine for ruling large diffraction gratings. Rep. Br. Ass. 1882. p. 466—472. 2 Beiblätter z. d. Ann. d. Phys. 1911. No. 5. p. 270.