Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

Az itt röviden vázolt okokból gyors egymásutánban jelentek meg pro és contra czikkek, értekezések és könyvek s a modernismusnak rövidesen akkora irodalma lett, hogy párját ritkítja. Nincs a szellemi életnek olyan problémája, melyről az utolsó esztendőkben többet írtak volna, mint a modernismusról, a mint bizonyára kevés van olyan is, a mely csak megközelítőleg is akkora és oly általános érdeklődést keltett volna, mint ez. Mikor a Lamentabili decretum megjelent, főleg pedig a Pascendi megjelenése után, azt lehetett volna várni — első tekintetre legalább ezt tartaná az ember természetesnek, — hogy a pápa által elítélt, az irodalomban agyontárgyalt kérdés körül a viták megszűnnek s a mozgalom lassacskán elcsendesedik. Hiszen, mint már kiemeltük, a modernismus fő korifeusai elvégre is katholikus papok voltak, a kik egyre jószándékukat emlegették és saját szavaik szerint a kereszténység modern s egyedül lehetséges apologiáját űzték. Á szentszék kétséget kizáró állásfoglalásából most már láthatták, hogy ezzel a fölvállalt hivatásukkal, illetőleg annak eddigi modernista teljesítésével az Egyházon belül nincs mit keresniök. A Pascendi rendelkező része pedig — a vigilantia-bizottságok fölállításának elrendelése, az egyházi könyvcensurának szigorítása és szabatos körvonalozása stb. — azt czélozta, hogy jó eleve útját állja további munkásságuknak, a mennyiben a megkezdett irányban akartak volna dolgozni. Első pillanatra az lett volna tehát a természetes, hogy fölhagyjanak azzal az iránynyal, a melynek helytelenségét és veszedelmes voltát a legilletékesebb helyről oly nyomatékosan s oly világosan föltárták, s a melynek szolgálata Róma óvóintézkedései folytán úgysem kecsegtethette őket valami nagy sikerrel. A ki azonban a tévedések lélektanát ismeri, bármily természetesnek tűnik is föl magában, a minek bekövetkezése kívánatos lett volna, nem lepődik nizmus hite. Religio, 1909. 610. skv. 1. — Christian Pesch S. J. : Theologische Zeitfragen. Vierte Folge : Glaube, Dogmen und geschichtliche Tatsachen. Eine Untersuchung über den Modernismus. Freiburg im Breisgau, 1908. — Dr. Philipp Kneib : Wesen und Bedeutung der Encyklika gegen den Modernismus. Mainz, 1908. — Dr. Karl Braig : Der Modernismus und die Freiheit der Wissenschaft. Freiburg im Breisgau, 1911. — J. Bessmer S. J. ; Der neue Syllabus. Stimmen aus Maria-Laach, 1907. 245. skv. 11.— Ugyancsak Bessmertől ezen új syllabus egyes pontjainak tárgyalása a Stimmen aus Maria-Laach cz. folyóiratban az 1907. 361. skv. 11., 1907. 501. skv. 11., 1908. 58. skv. 11., 1908. 279. skv. 11., 1908. 371. skv. 11., 1908. 498. skv. 11., 1909. 28. skv. 11. — H. J. Gladder S. J. : Die Encyklika Pascendi und der Modernismus. Stimmen aus MariaLaach, 1908. 1. skv. 11. — Joseph Müller S. J. : Die Verurteilung des Modernismus durch Pius X. Zeitschrift für katholische Theologie. I. Quartalheft 1908.100. skv. 11. — und Ad. Harnack : Wie denkt Professor Harnack über die Encyklika Pascendi ? Hochland, VI. évf. I. köt. 521. skv. 11. — Betrachtungen über die Encyklika Pascendi. Historisch-politische Blätter, 1425—8-