Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

ugyanazon napirendet követte, mint a bakonybéli harmadévi bölcseleti tanfolyam, melyen hétfőn, szerdán, pénteken d. e. 8-tól 10-ig, d. u. 2-től 4-ig, kedden és szombaton pedig d. e. 8-tól 10-ig tartottak előadásokat, feleltetés pedig mint régente, hétfőn, szerdán, pénteken volt.

1 A gymnasiumi osztályokból mindjárt szervezésük után, 1853—1854bol maradt fönn órarend. E szerint, csütörtök kivételével, melyen délelőtt,, délután szünet volt, délelőtt 8-tól 1 l-ig, délután meg, a szünetnek hagyott kedd délutánt nem számítva, 2-től 4-ig voltak előadások.

2 Nagyjában mind máig megmaradt a régi rend, csakhogy kedden d. e. 11-től 12-ig is vannak előadások. Mikor Mázy Engelbert 1894-ben azt indítványozta, hogy a bölcseletet a VII. osztályba is be kellene vinni, úgy akart rá időt teremteni, hogy a csütörtök délelőttjét előadásra szánta, kárpótlásul pedig szombaton délután nem lettek volna előadások. Ez heti 1 óra többletet jelentett volna s a VII-ben a bölcselet kapta volna meg, a VlII-ban pedig oly tárgy, melynek «leginkább van rá szüksége». A terv azonban nem talált tetszésre. A régi tanárképzőn, az ú. n. III. évi bölcseleti tanfolyamon kétségtelenül ugyanakkor tartottak előadásokat Pannonhalmán, mint Bakonybélben vagyis hétfőn, kedden, szerdán, pénteken, szombaton d. e. 8-tól 10-ig, hétfőn, szerdán, pénteken d. u. 2-től 4-ig. Mikor a modern tanárképzés kezdetét vette, a tanárvizsgálatra való és a theologiai készülés egyidejűleg történt. Mivel pedig a theologiai oktatás lefoglalta az időt, tanárképzői előadásra alig lehetett órákat nyerni. 1866-ban mindössze heti 2 órát szántak a tanárképzésre.

3 Nem számítva, hogy az oktatás- és neveléstannak rendes tanszéke lett s így meghatározott előadó órát kapott, 1881-ig kellett várni, míg a tanárképző a theologiai órák leszállításával néhány napon kizárólagosan kezdhetett működni. Kruesz főapát indítványára ugyanis kimondatott, hogy kedd és szombat (pontosabban ezek délelőttje) a paedagogiumi tanároké legyen; erre a két délelőttre, összesen tehát 8 órára szorultak az összes tanárképzői tárgyak.

4 Mikor pedig a magyar irodalom és műveltség fejlődésének áttekintése s a magyar nyelvtan az alapvizsgálaton minden tanárjelöltre kötelezővé tétetett, az 1884 augusztus 29-i tanári értekezlet elhatározta, hogy ezen tárgyakból havi colloquiumok tartassanak, melyek ideje egyik csütörtöki nap legyen s 2 óra fordíttassék reájok.

5 A meginduláshoz képest jelentős haladás volt ugyan, hogy a tanárképzőnek legalább annyi ideje jutott, hogy előadási napjai voltak; de csakhamar kiderült, hogy a heti óraszám kevés ahhoz, hogy boldogulni 1 A pannonh. Sz. Benedek R, tört. IX. 235. 1. 2 Jk. I. 71. ]. 3 Jk. I. 155—156., 161. 11. 4 U. o. II. 82. I. s U. o. 109. 1., v. ö. 111. 3. 1.