Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

némi teherrel jár, mindig a legfiatalabb tanárra maradjon. Vagy válasszon magának a tanári kar jegyzőt, vagy terjesszen elő az igazgató egy tanárt,, kit előzetes megállapodás után a tanári kar elfogad s ő majd kinevezi. A tanári kar a főapát utóbb említett javaslatát fogadta el.

1 A főiskolai igazgató egyéb elfoglaltsága szükségessé tette, hogy a tanárértekezleti jegyző iskolai ügyekben nagyobb mértékben segítségére legyen s azért megfelelő díjazásban részesüljön, a jegyzői munkakör írásban szabályoztassék. Ez 1899 augusztus 26-án megtörténvén,

2 az 1899—1900. iskolai évtől a jegyzőt az igazgató előterjesztésére a főapát nevezi ki.

3 Az értekezleti jegyzőkönyvek nyelve 1840-től 1848 november 14-ig latin volt. Ekkor Hollósy Jusztinián dr

v kire a jegyzőség rákerült, indítványozta, hogy a jegyzőkönyv ezentúl magyarul szerkesztessék. Ebbe «a tanárkar közakarattal beleegyezni nem késedelmeskedett.»

4 így vezették a jegyzökönyveket 1856 január 13-ig. Az ezen a napon tartott ülésen Rimely főapát mint elnök meghagyta, hogy a jegyzőkönyveket ismét latinul írják.

5 A főapáti rendelkezést követő időkben 1865 szeptember 27-ig latin jegyzőkönyveket vezettek. 1865 deczember 28-án azonban a tanári kar kérésére a főapát beleegyezett, hogy magyar jegyzőkönyvek legyenek;

0 innen a jegyzőkönyvek állandóan magyarul szerkesztetnek. A jegyzőkönyvek hitelesítését az 1850 — 1851. iskolai évben kezdték el. Eleinte az volt a szokás, hogy az elnök az előző ülés jegyzőkönyvét felolvastatván, ha ez elfogadható volt, hitelesnek jelentette ki.

7 Az 1867 márczius 17-i gyűlésen «a tanulmányi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére vonatkozólag határozatba ment, miszerint perjel úr mint elnök, egy evégből megbízott tanár és a tanácskozmányi jegyző fogják jövőben az ülésekről vezetett jegyzőkönyveket ellenjegyezni.

8 Az 1892 június 18-i üléstől kezdve az a változás mutatkozik, hogy az elnök nem egy, hanem két tanárt kért föl a jegyzőkönyv hitelesítésére.

9 Ez a szokás megmaradt 1895 június 27-ig. Ettől fogva csak az igazgató és a jegyző írták alá az értekezleten a hitelesnek elfogadott jegyzőkönyvet. 1905 június 27-től pedig már csak jegyző aláírását olvassuk a jegyzőkönyvek alatt. A tanulmányi üléseknek az iskolát érdeklő, ennek tanulmányi és fegyelmi ellenőrzésére vonatkozó működéséről először a tanulmányi ülésekről kidolgozott tervezet 1836-i revíziója alkalmával volt szó. «Consessus litterarius, írják róla, de mediis promovendorum studiorum deliberans, de ingenio et applicatione alumnorum iudicat et informationes semestrales praestat.» Tehát, azt mondhatjuk, a tervezet szerint is ugyanaz a feladata, mint a melyet gyakorlatban, 1841-ben látunk: a növendékekről félévenként, a noviciusokról negyedévenként jelentést tenni, egyes növen1 Jk. III. 1—2.11. s Jk. III. 51.1. 5 u.u. 89.1. "Jk. 1.57.1. s Főapáti irattár, IV/a. 4 Jk. I. 44.1. « U. 0.148.1. su. o. 16.1. 9

U. o. II. 194.L