Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

a geometria, vizműtan, építéstan is foglalkoztatták a Rend növendék nemzedékét, már a noviciatustól fogva nagyobb fölkarolásban részesült. Később megcsappant az érdeklődés, igaz, 1870-ben emlegették, hogy legyen a noviciatusban rajz, 1 a következő évben a tanári értekezlet kívá­natosnak mondta, hogy a noviciusok rajzzal is foglalkozzanak, 2 de noha Kuncze Leó személyében vezető is akadt, a rajztanulás inkább csak magánfoglalkozássá hanyatlott. Megmaradt a szokás, hogy rajzol­gattak, a vizsgálatok alkalmával be is mutatták sikerültebb dolgaikat, 3 1874-től kezdve azonban már csak szünidei foglalkozásnak szánták 4 s lassan-lassan egészen kiment a divatból. 1841-ben a bölcseleti tanfolyamok hallgatói részére, hogy kéz­ügyességük fokozódjék, heti 2 órában kötelezővé akarták tenni a rajzot. 5 Ebből azonban, a mennyire látjuk, semmi sem lett. 1869-ben Kruesz főapát a rendi káptalanon Ígéretet tett, hogy állandó rajztanárt szer­ződtet, de a választott képíró hamarosan búcsút vett a főmonostortól. 6 Mint a szeptember 27-én tartott értekezlet nyilatkozatából kiderül, gya­korlatias czélt akartak vele összekötni, hogy t. i. legyenek a Rendnek tagjai, kik a gymnasiumban rajzot taníthassanak. 7 De a vélemények nem igen voltak egyezők. Az 1872 július 30-i tanári értekezlet kimondotta, hogy, növendékeink úgyis eléggé el levén foglalva, a rajznak a novieiatus után való tanítása nem czélszerű; a következő év szeptember 30-i értekezletén viszont a főapát úgy nyilatkozott, hogy szükségesnek tartja a továbbképzés lehetőségét. 8 A valóság azonban az lett, hogy — nem számítva a tanárképzéssel kapcsolatos újabb törekvéseket — a rajztanu­lás teljesen megszűnt. Az 1870 október 1-i értekezleten szóba került, hogy jó volna, ha a növendékek szabad idejükben a gyorsírásban gyakorlatot szereznének. Kuncze Leó könyvtáros szívesen vállalkozott rá, hogy vezetője lesz a növendékeknek. 9 Hogy ekkor Kuncze biztatást kapott volna, a jegyző­könyvben nincs nyoma. Az 1872 július 30-i értekezleten Kuncze meg­ismételte az ajánlatát s kijelentette, hogy azon növendékeket, kik­nek erre az elöljáróság engedélyt ad, heti 1 órában hajlandó gyors­írásra tanítani. 1 0 Lehet, hogy ezen az alapon indult meg a növendékek közt a gyorsírás tanulása. Később jobban fölkapták s az elöljáróság is érdeklődött iránta. 1884 február 1-én az igazgató a tanári értekezletnek 1 Jk. I. 194. 1. 2 U. o. II. 3. 1. 3 A perjeli naplóban 1874 július 21-énél ezt olvassuk : «Az ujonczoknál a görög nyelvből vizsga volt, mely alkalom­mal az egész éven át készített rajzokat is bemutatták.» 4 Jk. II. 26. 1. 5 Pannonbaimi rendi levéltár. 6 1872-i káptalani iratok a főapáti irattárban. ? Jk. I. 186. I. 8 Jk. II. 9 Jk. I. 194. 1. « u. o. II. 8. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom