Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1910-1911-iki tanévre

véglegesen visszahelyezik Pannonhalmára, de itt a csakhamar bekövetkezett zavaros viszonyok miatt jó ideig szünetelt a tanárképzés. A bakonybéli «collegium» — a hogy akkor nálunk nevezni szokták — 1832-től 1839-ig Guzmics Izidor apát, a hírneves író vezetése alatt áll, s ezek az évek teszik a bakonybéli iskola fénykorát. Ez időszakból már az intézet egész szervezetére és működésére kiterjeszkedő anyag áll rendelkezésünkre, a mi lehetővé teszi az akkori tanárképzés módjának részletes tárgyalását.

1 Itt csak annyit említünk, hogy a tanárjelöltek tárgyai következők voltak: neveléstan, tanítástan, módszertan, továbbá a humaniórák ismétlése mellett aesthetika, nyelvészet és oklevéltan. E tárgyakból az év végével a kerületi főigazgató előtt nyilvános vizsgálatot kellett a növendékeknek letenniök s a jó eredménynyel végzők képesítő oklevelet nyertek. A tanügyi, akkor még rendezetlen viszonyok között mindenesetre derekasan megállta helyét a bakonybéli tanárképző, melyben összesen 170 növendék készült a tanári pályára, köztük oly kiváló alakok, mint Sárkány Miklós, a későbbi apát, Stanke Leander, egyetemi tanár, Schmidt Szeverin, kerületi főigazgató, Beély Fidél, Rómer Flóris, Rónay Jáczint, Hollósy Jusztinián, Kruesz Krizosztom, Nyulassy Antal és mások. Ismeretes dolog, hogy az 1849-ben kiadott és 1850-ben Magyarországra is kiterjesztett Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realscliiden in Oesterreich

; mely a szákrendszert hozta be a középiskolai oktatásba, a tanárképzés szabályozását is maga után vonta. A császári ldr. közoktatásügyi miniszter már 1849-ben kiadott egy ideiglenes tanárvizsgálati szabályzatot, melyet a gymnasiumi tanárok számára egy, 1856-ban miniszteri rendelettel kiadott végleges szabályzat követett.

2 Minthogy azonban az Org. Entwurf mellett kiadott rendelet az egyetemi államvizsgálatot bizonyos mellékczélból a bécsi császári egyetemhez internálta s a magyarországi tanárok nemcsak vizsgálatra, hanem készülésre is Bécsbe utasíttattak, a rendeletnek nem igen lett foganatja, különösen nem minálunk, pannonhalmi benczéseknél.

3 «Tanúja voltam — írja Kruesz Krizosztom, főapát, Trefort Ágostonhoz intézett egyik levelében

4 — azon iszonynak, melyet e rendszabály a magyar keblekben 1 A bakonybéli tanárképzőről 1. Guzmics Izidor életrajza. Irta Zoltvány Irén, Budapest, 1884. 368—70. 1. — Egész tüzetesen ismerteti az intézet szervezetét Sörös Pongrácz : A bakonybéli apátság története, Budapest, II. k. (19Ü4.) 220-64. 1. és összefoglalóan ezen évkönyvbeli dolgozatában. 2 L. Pirckala Imre, A magyarországi középiskolák rendje. Budapest, 1905. II. k. 313—14. 1. 3 Ellenben pl. a cziszterczi rend tagjai közül többen megjelentek Bécsben az egyetemi tanfolyamok hallgatására. {Békefi R. szerint.) 4 Kruesz 1878. decz. 1-én írt levelének másolata a pannonhalmi íőapáti irattárban : Ill/a 1017. jelzettel.