Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit
térbe, mert elsősorban tőlük függött az iskolák nevelő és oktató működésének sikeressége. Az ő feladatuk volt a helyes intézeti szellem kialakítása és fönntartása, a tanárok — főleg a fiatalabbak — munkájának irányítása és ellenőrzése. A pedagógiai ismeretek, a didaktikai eljárások és a szaktudományok állandó fejlődése természetszerűleg a tanárok számára is folytonos önképzést tett szükségessé. Az 1866. évi káptalan kívánatosnak tartotta, hogy „a rend minden tagját a tudományszeretet ösztönzze, hogy a reá bízott munkát szívesen végezze". Nyilvánvaló, hogy e tekintetben műveltebb és tapasztaltabb szaktársaiktól tanulhattak legtöbbet a tanárok. Kruesz Krizosztom már az 1850-es években többször maga köré gyűjtötte Pannonhalmán a fizikus szakos tanárokat, akiket elméleti és gyakorlati problémáik megoldásában Jedlik Ányos is szívesen támogatott. De az 1894. évi káptalan általában is hasznosnak mondotta az egyes szakok tanárainak ily célzatú közös megbeszéléseit, melyeket a magyar tanárok számára a korszak egyik legkiválóbb pedagógusa, Acsay Xavér, a győri gimnázium igazgatója ismételten meg is szervezett. Ugyancsak kívánatosnak tartották, hogy az érvényben levő állami tantervek alapján bencés tanárok készítsenek megfelelő módszerű és világnézetű tankönyveket. Ezek el is készültek s egyesek nemcsak bencés vagy katolikus, hanem más iskolákban is elismerésnek örvendtek. Vaszary Kolos történeti könyvei mellett országszerte híresek voltak Fehér Ipoly fizikai, Borosay Dávid matematikai tankönyvei. Ám a bencés pedagógiát a megfelelő tudományos színvonal mellett a katolikus és a hazafias lelkület is jellemezte. A növendékek vallás-erkölcsi nevelését elsőrendű céljuknak tartották a bencések. Erre szolgáltak — a hittanórákon és az egész oktatást átható katolikus világnézeten kívül — a rendszeres vallásgyakorlatok, mint a közösen végzett imádságok, gyónások, áldozások, prédikáció- és misehallgatások, évi lelkigyakorlatok, a különféle hitbuzgalmi egyesületek — rózsafüzértársulatok, Mária-kongregációk, missziós körök — tevékenysége, Szt Alajos és Szt Imre bensőséges tisztelete. Erre a célra adta ki Fábián Ambrus „A katolikus egyház története és istentiszteletének szelleme" c. könyvét 1847-ben, Nagy Balázs és Mattyasóvszky Kasszián „Ami az ifjút naggyá teszi" c. elmélkedéseit 1909-ben és 1925-ben, s a helyes önnevelést célzó ifjúsági könyveit Szívós Donát. Ezért állította össze a költői lelkületű és buzgó Fojtényi Kasszián az „Égi lant" című énekes és imakönyvét, mely 1841-től egy évszázadon át 19, 5 6* 899
