Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

egy pontjáról van tudomásunk, de az is mély betekintést enged a káptalanok életébe. Akkor történt, hogy Szigfrid garamszent­benedeki apát és konventje beadvánnyal fordult a káptalanhoz. A beadvány előadta, hogy Szigfrid pápai megbízás alapján 5 (kolozsmonostori, biszerei, bulcsi, mogyoródi, garábi) apátságot szabadított ki a már említett bitorlónak, Istvánnak a hatalmából s lehetővé tette számukra a szabályszerű szerzetesi életet. Ez a hosszú ideig tartó ténykedése tetemes, 400 arany forintnyi ki­adást okozott neki, illetőleg monostorának, aminek megtérítését kívánta az apát és konventje. A káptalan vezetősége (diffinito­res) és egész közössége (tota universitas predicti provinciális capituli) méltányosnak találta a kívánság teljesítését és utasí­totta a nevezett apátságokat, hogy Garamszentbenedek költsé­geit meghatározott évi részletekben térítsék meg. Az erről az ügyről kiállítót oklevélen névszerint ugyan csu­pán 12 (Vilmos pannonhalmi, Szigfrid garamszentbenedeki, Já­nos kolosi, Tamás zobori, Péter széplaki, János kolozsmonostori, Dániel visegrádi, Benedek szekszárdi, Miklós zalavári, Mihály almádi, Henrik zebegényi, Miklós pécsváradi) apát szerepel — az oklevelet kiállító közjegyző azonban megjegyezte, hogy raj­tuk kívül még ,,sok más, a tartományi káptalanra összejött apát, perjel és testvér" jelenlétében készült az irata. Ezeknek az apátságoknak a visszaszerzéséről nemcsak a káp­talan szerzett tudomást, hanem az azt szorgalmazó szentszék is. Szigfrid apát ugyanis már 1340 előtt mint a magyar bencés rend apostoli vizitátora és procuratora szerepelt. Ez utóbbi, illetőleg elnöki minőségében (presidens ordinis ... in regno Hungarie) 1344. március 15-én személyesen nyújtott be kérvényt a szent­székhez, hogy szólítsa föl a magyar püspöki kart az elpusztult vagy lefoglalt bencés monostorok visszaállítására, a bencés apát­ságokat pedig a fölmerülő költségek viselésére. A bencés pápa, VI. Kelemen azonnal teljesítette Szigfrid kérését s 18-án már készen volt a bulla, melyben a pápa fölszólította a magyar rend­tartomány apátait, hogy közköltségen igyekezzenek újjászer­vezni és bencés élettel telíteni azt a 40 monostort, mely a tatár­járáskor vagy azóta tönkrement, illetőleg idegen kezekre került. Az ügyek vitelére rendeljen a káptalan állandó prókátorokat (procuratores), az elnökök pedig legyenek rajta, hogy a monos­torok s azok elöljárói szabályszerű életet alakítsanak ki. 552

Next

/
Oldalképek
Tartalom