Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

anyagi és szellemi kultúrában szépen fejlődő államot örökölt atyjától s örökségét nemcsak megtartotta, hanem fejlesztette is. Uralmát a belső rend s külső tekintély fönntartása jelle­mezte. Amikor nagybátyja, Kázmér király halála (1370) után a lengyel trónt is elnyerte, királysága igazi „archiregnum"-má, Kelet-Európa nagyhatalmává lett. Ezért jelenti Lajos uralko­dása a magyar történet fénykorát s királyaink között ezért tisz­teljük őt „Nagy" jelzővel. Sajnos, Nagy Lajosnak nem maradt fiúutóda s leánya, Mária (1382—95), majd annak férje, IV. Károly német császár fia, Luxemburgi Zsigmond (1387—1437) csak nagy nehézségek és áldozatok között tudták fönntartani Károly Róbert és Nagy Lajos tekintélyét és hatalmát. Különösen nehéz volt Zsigmond helyzete, amikor felesége halála után nemcsak a magyar nagy­urak egy része, hanem IX. Bonifác pápa is ellene mondott ural­mának. Később mégis megszilárdította helyzetét és sikeres kül­politikát folytatott. A magyar korona mellé 1410-ben elnyerte a német királyságét, 1433-ban pedig a római császárságét is. Nagy része volt abban, hogy összeült a konstanzi zsinat (1414— 18), mely végül is megoldotta a nyugati egyházszakadás kínzó problémáját. Ezeket a röviden vázolt hazai közállapotokat kell szemünk előtt tartanunk, amikor korszakunk magyar bencés életét s an­nak változásait akarjuk megismerni. Nemzeti és rendi történe­tünk között ugyanis egészen föltűnő hasonlóság, szinte azonos­ság található. Amint korszakunk politikai, úgy bencés élete is időben egyenlő, de tartalomban erősen különböző két részre tagolódik. Az 1240-től 1320-ig tartó részt mindkét vonatkozás­ban az erkölcsi és anyagi javak pusztulása s a vele szemben folytatott küzdelmek jellemzik. A második, az 1320-tól 1400-ig terjedő rész viszont már az újjáépítés munkáját s annak ered­ményét, a konszolidált állapotok képét mutatja. Nemzeti és ben­cés történetünknek ez a parallelizmusa természetesen nem a véletlen játékaként, hanem jórészt szoros okozati összefüggé­sek következményeként alakult ki. A nyugati és a magyar bencés élet különbségei Érdemes rámutatni arra a különbségre, mely a nyugati és a magyar bencés apátságok élete között szemlélhető. Ennek ma­gyarázta főleg a nyugati és a magyar történeti fejlődés külön­bözőségében rejlik. A magyar gazdasági és társadalmi élet me­netét bizonyos fokú konzervativizmus jellemzi. A városfejlődés 542

Next

/
Oldalképek
Tartalom